Napi Hírek, 1925. március/2
1925-03-30 [0104]
I 1 ' §Bukarest, március 30. /Sándor József beszédének folyt,/ A szolgálatot elméletben elfogadták, az anyagi jutalmazást azonban egy más állam költségére utalták, ugy ahogy voltunk azelőtt az Ausztriával m való perszonális uniónál, amidőn mi tartottuk és fejtük a tehenet, a tejet azonban sógorunk itta meg.A törvényjavaslat egészen kislelkü és . fukar rendelkezéseket tartalmaz, holott a tisztviselők erkölcsi es értelmi erejegel az állam gerihee a közélet lelke s az alkotmányosság biz- , tositéka. Igy tanultuk mi ezt Magyarországon, ahol a népház ő vallásos és erkölcsös szellemében szülők gyanánt tiszteli elöljáróit es közéleti vezetőit.Az a nép nem felejtette el Lukács evangéliumának e szavait: Méltó a munkás a maga bérére, A javaslatban visszaesést latok es nem | tudom megérteni, hogy a nyugdij kérdésében miért Románia az utolsó Euró-, pában, holott a világháborúnak legszerencsésebb ótökose, mert majdnem _M kétharmadszorosan megnagyobbodott. Mégis ott akarja elszakitani_a íonelat. ahol a legvékonyabb, vagyis a hivatalnokokon akar takarékoskodni. Szegény r az állam - mondják -. Nem kutatom,mi az oka az állam szegénységének. Nem szükséges Aslan G.szenátor urat idéznem: y.Miert nem alkalmazzatok azok vagyonnak számbavételét és konfiskalasat akik.a világháború alatt kormányozva, szegényekből, vagy szerény vagyonukból '^^^\%l%% XXBi ' lt | palotákkal, vüLaidkal, automobiloékai es oij i -ny azt'mondani, hegy ^S&83áS^%S^^SÍ^i gond.*otó.. Elű£bür-| sígo* «SS- ^ODbai, Jfrt ogy állam csak akkor erkölcsi hatalom M ha van benne humanizmus. Fougeres «relation»i-ja szerint a francia nép nem akarta megengedni, hogy eltemessék a nagy, de erőszakos Richelieu-t és csak akkor enyhült meg, amibor meghallotta, hogy az elhunyt államférfiul nagylelkű volt a nyugdijasok iránt. Amikor XIII.Lajos panaszkodott épen ali nyugdijasok miatt Richelleut előszámlálta Franciaország gazdagságait, 3 Önök azonban máskép cselekszenek. Az állam ^egyoldalú eszméje következtében nem érdeklődnek; a társadalmi szempontok iránt , el annyira, hogy ha nem volna ebben a Tavaslatbon az a rendelkezés, hogy az 500 lei fizetésig menő hivatalnokok 35 évi szolgálat és az 57-ik életév után utolsó fizeté-. süknek megfelelő nyugdijat fognakkapni, nem találnék egyetlen társadalmi vonatkozást ebben a nagy 112 foliáns oldalra terjedő munkálatban.. Molienj^ I rel szólva,- az Önök nyugdija semmi, de az aztán bizonyos.önök megengedik^ hogy a becsületes és tisztességes hivatalnokok öregségük idejében vagy még előbb is rongyos ruhájukra vagy regi nagykabátjukra tekintve a nagy Berangerrel mormolják maguk elé:„Légy hozzam, hü, öreg kabátom,varj egy kissé, együtt távozunk el"és hogy a férj halálakor a feleség ugyancsak Beranger "Jaqques" cimü költeményével kiáltja a résztvevők fele: „ JóF , imádkozzatok az ő feleségéért! Aki elfáradt a munkában, annak a 'halál" jó nyugalom." Nem akarok célozni, de érdekes dol0 0 , kogy ugyanez a Beranger idézte elő az 1850.és 1848.évi francia forradalmakat ís.Do^ remény nélkül Önökben és gondolva az összes hivatalnokokra általában es : M az ón kisebbségi véreimre, eszembe jut az Udine városi eset, ahol egy torony állott,amelynek harangját meghúztak azok, i! ik ugy ereztek^ hog valamely nagy ügyben Sexeimet szenvedtek.A kozseg a hirangszora odaszaladt ős igazságot szolgáltatott. Az egyik udinei kereskedő öregés vak lovát,amely egész életén át,szolgálta, amint szolgainak: a mi mai tisztviselőink,, általában és szolgáltak a mieink abban az Erdélyben, _ M amelyet Ónok annektáltak,-amikor már nem tudta hasznát venni, egyszerueö elhajtotta. A szegény állat véletlenül a toronyig vergődött el es ételt keresve meghúzta a harang kötelét. Az igazságszolgáltatás megtörtént, mert az öreg jószágot a község tartotta el a gazda költségen. A kereskedő OnöK a község az állam és az emberiség közvéleménye s a kun-, • íe!és a'mostni kormán? bukása lesz. Mi meghúzzuk a^"^^11^'^ I nem fogja azt mondani Ave Caesar moritun te salutant hanem tiltakozva e törvényjavaslat ellen és látva az Ónok elhatározását egész szivéből és lelkéDOl fogja a hallhatatlan jutot-^ tak a te örök Ítéleteid, Istenem, es megvigasztalodtam./MTI/ fW^C UK ORSZÁGOS LEVÉLTAR K szekció
