Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-24 [0104]

X/-/ P á r i s,március 24. A kamara délutáni ülésén tövébe tárgyalták Elzász- közigazgatásának ujjászer.vezését. dkalter képviselő szemére vuti a kormán.uk, hogy politikáját az elzászi nép lelkének ismére--.! te nélkül csinálja. Az elzásziak" nem vallásig , sSlzaszban nem is került sor olyan eseményekre, mint nemrég Marseille-ben.A szónok kijelenti, hogy a strassburgi püspöknek az iskolai sztrájkra vonatkozó nyilatkozatát helyesli. , Aa & Weil előadó /szocialista/ az el'zasz-lotharingiui iskolai policikay elleni kifogásokat kivédeni igyekszikJ"Az ülés vé ,én felszólalt Hueber kom- 1 munista képviselő, aki elzászi ném-t oiilektusban beszélt és koveteltf, nogyJ a laikus iskolákban a .néniét nyelvet hozzák be,. Ezt a beszédet sem a gyors­irók, sem az ujságirók nem jegyezték, s j ivareszét a képviselek s-m értettél* me S* f :k . v , /V V. .:ka. ; , . Painle-ve elnök felkéri Spiusse képviselőt, hogy Hueber beszedet forditsa le. Az elnök kijelenti, hogy az elzászi nyelvjárás használását u,m óhajtja megakadályozni, tiltakozik azonban Hueber eljárása és doktrinája elJ| len./MTI./ : LÁÍÍ*.*^, ::L o n d o n,március 24. Az alsóházban Chamberlain még a követ­kezőket mondotta : A néme't javaslat alapvonalai a következőképen vilá­gíthatok meg Németországnak érdeke \ ol, an külön szerződés kötése, a^. ;./ a Franciaországul való' békés megegyezés alapja /.E célbél Nérnl­ország hajlandó a rajnai határ dolgában érdekelt h italkakkal kölcsönösségig szerződést kötni. Hasohlé döntőbírósági szerződések volnának köthetők a\- ' : A többi államokk il is, amelyeknek Németországgal közös hitáruk van, omenn. i­J 'm ben ezek az álleunok ilyen szerződést óhajtana];. Elfogiuható volna Neme ,or-kf| szág számára továbbá olyan szerződés is, amely kifejezetten garantálná a rajnamenti jelenlegi területi helyzetet.Azt hiszem, a Ház megegyezik a kor-ki mánnyal abban, hogy a haladás jele az, ha ezt ;T ü.emet reszrelj /Tetszés./. ' • ^Rj^>Cé-né**j-e* £ Ha jól értem, ezek a kezdeményezések arra a gondóiitri irányain i].M hogy Németország u állandó óid.ént biztositani zt, amit eddig cs k a ver­s aillesi békeszerződés kényszere alatt fogadott el j nevezetesen a nyugati sta r " tus^quét. Németország talán nem akarj vagy nem tud u .yanigy lemondani min­den reményéről és igényéről és sutba tenni azt a gondolatot, hogy egy n apou'.f barátságos megegyezés és kölcsönös meg) utján• b-következik a ­. - . keleti határok megváltoztatása, amelyről a nyugati határol:at xlletően lemond./M TI./ . . ^ÍU^Ítíó ::k o 1 n,március 24. /Wolff./ Dr. Adenauor főpolgármester ma a er. Jarres részéről a rajnai centrum és a rajnai demokraták ellen intézett támadásokkal foglalkozótt,és a dr. .Jorros által annak idején képviselt el- ka méletet, ha nem is a zsákutca, de az erőszakos elszakitás politikájának mi*i nősitette. Dr. Adenauer tiltakozott ez ellen a politika ellen,mert ennek folytán Rouss és Poroszország megszállt vidéke elszakadna és francia gyar­mattá válna,. Sem Haas, sem dr. Falk képviselő n^m tettek j .vaslatot a raj­nai vidéknek a birodalmi kötelékből vale^kiválására . Dr. Ade­nauer megjegyzi, hogy csal: a legszélső kényszer esetén tér- vissza err., az dgyro. Reméli azonban, hogy a birodalmi kormány egyszer kesébb az ese­ményeket ^átadja a történelemnek. Akkor mijd kiderül, hogy a rajnai partok képviselői kérve-kérték a birodalmi kormányt, térjen -fali arról az útról, amelyen jár. Ha a birodalmi kormááy ezt a politikát tovább folytatta, vol­na, akkor ma a rajnai vidék nem volna a birodalom kötelékében,Marxnak, $trosemann utódjának, hálásak lehetünk azért, hogy az elgző kormány poli­tikájának végső maradványait is kihüszöoölte,/MTI./

Next

/
Oldalképek
Tartalom