Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-21 [0104]

Berzeviezy Albert: Mindenekelőtt tisztázni óhajtanán helyzetedet azzal a nyilatkozattal, szénben, anelyet gróf Zichy Aladár v<hlt szives előterjeszteni, és anelyet ő előzetesen oly kegyes volt velen közölni. Ennek a nyilatkozatnak tárgyalási módjára nézve sze- | retnén megállapítani, hogyen a nagam részéről osztón azt az álláspontot, hogy ezen az értekezleten ni nyilatkozhatunk, ezek a nyilatkozatok jegyzőkönyvbe fognak vétetni, illetékes helyen tudonásra fognak hozatni, de szavazás utján határozatot non hozhatunk. Részemről ehhez a nyilatkozathoz sajnálatomra hozzá nen járulhatok egyrészt azért, mert ongon az. előző állásfoglalásaimmal bizonyos tekintetben összeütközésbe hozna, do másrészt azért sem járulhatok hozzá, mert ebben a nyilatkozatban vannak olyan részek is, amelyekot következményei szempontjából nagyon aggályosaknak tortok. Itt ugyanis ogyencson kétségbe van vonva a nemzetgyűlés által alkotott törvények / törvényessége es érteke. Nagyon jól tudom, hogy vannak ogyes törvénycink, molyok a köz érzülettől bizonyos ellenkezésben vannak, dc emiatt az egy-két törvény miatt az összes törvényeket, amelyeket a nemzetgyűlés alkotót 0, egyszerűen alkotmányoselleneseknek nyilvánítani, mondván, hogy amennyiben régi törvényeket módosítanak is, ezek a régi törvények érvényesek maradnak, igen veszedelmes elv. Nálunk a törvénytisztelet ugy sem nyugszik valami szilárd alapokon. Ha mi ilyhépen úgyszólván felszabadítjuk a törvények kritikáját és a tör-* vények elismerésének vagy el nem ismerésének jogát, ez nagyon veszedelmes térre vezetne é3 én azt hiszem, hogy éppen a konzervativ elveket képviselő testületektől nem volna szabad ilyen felhívásnak kiindulni . Eljárásunkra vonatkozólag teljesen osztom az elnök ur propozioióját és azt ' hiszem, mindenki alkalmazkodni fog hozzá; én magam ahhoz kivánok^alkalmazkodni. Kétségtelen előttem is, hogy teljesen korrekt, aggálytalan és tiszta megoldás egyedül az volna,^ha a főrendiház reformját, mint egyáltalában minden részét az alkotmányreformnak, a rendes országgyűlés alkothatná meg. Az tagadhatatlan, hogy rendkivül nehéz, majdnem megoldhatatlan kérdéssel állunk szénben,^ Azt hangoztatják, hogy rendes országgyűlés alkothatja meg a^főrendiházat. Rendes országgyűlés alatt pedig a képviselőházat és a főrendiházat együttesen értjük. Természetesen a törvényhozási hatalom teljest? segéhez hozzátartozik egy harmadik faktor, 0 király is, aki ma nincs meg. A főrendiház azonban kétségen kivül megvan és nagyobb akadályok nélkül összehívható volna. Igaz, hogy pl. a kassai püspököt, vagy az erdélyi püspököket nem lehet megbúvni, mert ha elfogadnák-a meghivást helyzetük lehetetlenné válne'.., ugy, hogy a régi főrendiház listáján feltétlenül kellene eszközölnünk bizonyos változtatásokat. A főrendiház összehívása tehát egyáltalában nem lehetetlen. De hogyan állunk a képviselőházzal? Lehetséges az önmagát 1918-ban törvénytelenül fol- -f oszlatottoképvisclőházat összohivni? Non is tudom, hányan élnek a regi képviselőház tagjai közül, mely képviselőház már akkor is szinte túlélte magát. Ha pedig nem gondolhatunk a régi •képviselőház összehívására, akkor hol vegyük régebbi törvényeinknek megfelelő képviselőházat. Akkor legfeljebb a legutóbb létezett választójogi törvény alapján kellene uj választásokat elrendelni, ami a mai viszonyok között nem hiszem, lehotsegoslonno. Azt hiszem, lcghőlyosebb uton járunk, ha számolva azzal a nom kivánntos, de lehetséges eshetőséggel, hogy a regi országgyűlés reaktiválása és ilymódon 0 jogfolytonosság tcljB3 helyreállítássá nom volna' lehetséges, foglalkozunk a kormány által előterjesztett főrendiházi törvényjavaslattal. Azt hiszem, kivonatos lenne, amennyiben a törvényjavaslat tárgyalására kerül a sor,hogy cz az igen tekintélyes ós nagysúlyú testület a javaslatra nezve nyilvánítsa véleményét. /Polytatása következik-./