Napi Hírek, 1925. március/2

1925-03-20 [0104]

/ A választójogi bizottság • folytatása./ / Bethlen István gróf/ Reá licitáltak is ennek a licitálásnak lett a következménye,hogy a pártol, még nagyobb szélsőségekbe mentek, ami talán eredetileg nekik sem volt szá] • dékuk. Elismeri, hogy Vázsonyi a mag-., személyét kockáztatta, de az országoífl másodszor kockáztatni nem lehet. Vázsonyi azt mondja, .hogy a szociáldemok­raták polgári célokat támogatnak, holott a szociáldemokraták még nem tettel: meg azt, hogy maguk között a kétértelmű szituációnak végett vessenek, líort az, hogy ~gy párt a bolsevizmus után nc bírjon ^zzal az erővel, hogy a bolse vastákat és koffAmuaistákat ^ kilökje magából, azokkal nyíltan megtagadja a közösséget, hanem ellenkezőleg nap nap után az emigránsokkal tart feni. érint-k/j kezes., es azf)J\ dolgozik, hogy olyan emberek,akik az országot s zcrcr.es étié: .­ségtte döntötték, .hazajöjjenek és politikai szerephez jussanak, ezt kétér­telmű politikának kell de kitár élni. Abüan igazr van Vézsoiey ie.ak, hogy a paktumot annak idején .ízért i:ö- yg tottc, hogy a passúvitást feladják. De ezért a logkevésbbé Vázsonyi tehet szemrehányást,- mert károsnak tc rtotta az országru nézve, hogy egy itagy mun­káspárt nc vehessen . .részt a parlamenti élctbea. A paktumnak azonban semmi köze sincsen a kerületi beosztáshoz. Erről tárgyalááok^sem folytak. A szociáldemokraták jöttek hozzá annak idején és azt mondották, hogy a passjtf vitást fel kívánják adni és kijelöntették azt is, hogy a konszolidációt a •% Bethlen kormány elatt amyira előrehaladottnak látják, hogy ők nem féllel: attál, hogy-a választásokon részt ne voheti.ée.ck, (Jpint a Fricdrich-féle vá­lasztásul: idejében terror ol megakad ály ont ál: őket abean,hogy a választáso­kén részt vogyonol:. különben ez is bizonyítja azt, hogy semmit som férnél: ^ M az olyan választ ások, hogy <c% nincsenek olyan., erők, .amelyei: a választó \ sok' tisztaságát bií>.$ it ják, és viszont., hogy mit ér egy oly '.n választójog, • amely ha szükobb is talán, de meg van az erkölcsi akarat és intenció arra . nézve,hogy azt végrehajtsák. Vázsonyi Vilmos személyes kérdésben kér szót. Tiltakozik'^z ellen, ^ mintha ő versenyzett volna 1918-bpia a szociáladiiokrn.te párttal. 0 nem vett részt a licitálásban ./vilit ja azt is, hogy a szociáldemokrata párt volt az utolsó tényező, mely a forradalomhoz csatlakozott. Az 1918-iki forradalom a szociáldomoler,-td/ párt aktív közreműködése nélkül tört ki. A Ldárclyi párt volt :iz, amely forradalmi irányban működött. A szociáldemokratálikal serxá­féle felforgetásro. nem kötött egyezményt és az 1918-ban bekövetkezett ese­mények semmi összefűggésban nincsenek azzal, hogy meg akartál: csinálni a demokratikus választójogi reformot. A forradalom különben nem csak Magyaróra szagon tört ki 1918-ben, hanem,. Ausztriában és kéme törsz ágban is, ahol pedig meg volt az általános választójog* - _ ,"j Visszautasítja azt r. vádat; mintha ...z országot kockáztatni akarna. Sohasem kereste a népszerűséget és azért ment el annak idején az országbei, mert e. listán második volt s vele szemben ugyanazt akrták elkövetni,mint Tisza Istvck^.e.t. szembci:. ' I Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy Vázso:^yi szome^ * • lyord nézve semmiféle szemrehányást nom tett. Azt állítja, hogy ha a polgá­ri párt szövetkezik a szociáldemokrata párttal abból vééredményben -a szoci­áldemokrata párt huz hasznot. Js oda tereli a polgári partokat, hogy szel­sóságekbe menjenek bele. Azt elismeri, hogy vázsonyi nem is ment szélsősé-j gekbe akkor,ebber. o, tekintetben egyedülálló volt. • Az elnök -Javaslatára ez utál. elhatározták, hogy a bizottság tc kan­tettel! közbeeső -irkncpeli-c legközelebbi ülését csütörtökön delelottll ere­kor tartja. - v * ~1 s . Az ülés 1/4 3 kor őrt véegfct. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom