Napi Hírek, 1925. március/1
1925-03-05 [0103]
§Bu karost, március 5./0ricnt Radio/ A szenátusban Toni Ilioscu szenátor infcorpellációt intézett a kklügyminisz terhez ama kijelentések tárgyában, amelyeket a magyar külügyminiszter legutóbb tett a maRvar nemzetgyűlésen. < <h ^ Duca 'cülügyminiszter az interpellációra válaszolva sajnálkozásának adott kifejezést, hogy Scitovszky Tibor magyar_SJÍSSTT^SÍSSÍTÍt bizonyos állításokat hangoztatott a kisebbségek kivándorlásával kapcsolatban, amelyek nom felölnek meg a valóságnak, . . ' Tf - Románia - mondotta Duoa külügyminiszter - jó viszonyban óhait élni Magyarországgal, de ez a.viszony nem állhat fenn, ha Budapesten minaen pillanatban és t mindongélc oélfcatos értelmezéafalapján avval/onyegctófdznck, hogT (o^nyofo, pausszal fordulnak a nemzetek Szövetségéhez. Egyébként c r^riánl^Syf,amely bármikor be tudja bizonyítani, hogy a r.ománioi kisobbs|gok minő liberális elbánásban részesülnek, az ilyen fenyegetések hidegen hagyják. Épen ezért reméljük, hogy a jövőben magyar oldalro kerülni fogják az olyan kijelentéseket, amelyeknek csupán az az orotaunyuL hogy rossz visszahatással járnak a két ország jósaomszédi viszonyara. /.ITl/ * :: L o n d o n, március 5. /toolff/ Lord Grcy tegnap este az alsóházban a liberális parlamenti csopott előtt külpolitikai beszédet mondott, amelyben'elsősorban Európa biztonságának kérdésével foglalkozott,. Grcy kijelentette,'hogy a biztonság a főkulcsa Nyugat-Európa sulyes .problémái megoldásának. Gondot okoshat német területek francia vagy brit megszállása, de addig senmifélo előrehaladás nem történhetik, amig a biztonság kérdésót ncg nom oldják, egyetlen francia kormány som merne a kezében levő zálogokat kiadni t ha nincs meg az az Őrzése,'hogy Franciaországot olyan biztositék vedi, amoly erősebb e zálogoknál. Gond,ot okoínat a nemetek fegyverkezése, de egyetlen külflöldi ellenőrző bizottság sen lehet az idői: fogytáig abban a holyzwjncn, hogy Németországot fegyvertelen állapotban tartsa. A jövő fegyverkozései ellen az ogyedüli kezesség az, ha,„. Németországnak olyan biztositikot adnak, amelynek von*ó ereje nagyobb a fegyvorkezeséknél. A brit kormánynak kell magára vállalnia azt a nagy foxolősséget,,hogy az európai biztonság tágyaban javaslat-t tegyen. A-francia-brit garancia, amelyet n brit kormony egykor ratifikált, olosett . A kölcsönös kezességi szerződést, amelyhez Franciaország hozzájárult, elvetették. Franciaország most a genfi jcg&aőkönyv mellett kardoskodik, mert abban látja a biztonság megóvását. A brit kormány nehézségeket támaszt a j ogyzőkönyvhöz való csatlakozása körül. Nem szabad azonban, hogy Nagybritannir minden biztonsági javaslatot megbuktasson*, anéllcül hogy maga valamilyen javaslatot; togyen. , . - Milyen irányelveken épüljön fel egy ilyen javaslat? - kendezte lord Grey. Ne legyen ez francia-angol-belga szerződés, mert ennek olyan jellege lenne, mint a hármaszövetségnek, aneiyct Bismark Németország számára az 1870. évi háború után létesített. Ez a hármasszövetseg vezetett F rahciaorsz6g és Oroszország ellonszövetoégéhcz és a fegyverkezési versonyhezl Nagybritannia,-Franciaország és gelgiurrháraasszövetsege német-orosz ellenszövetség megalakulását vonná maga után. Ez tehát nem ''-<.-. nyújtana biztonságot, hanem ellenkezőleg, ujabb háború* veszélyét rejtené magában. A helyes ut az volna, ha Németország csatlakoznék a Nemzetek követségéhez és az első,feltétel olyan szerződés volna, amelyet a Nemzetek i Szövetségének keretében kötnének meg. Ebben a:, szerződésben, amelyhez Nagy-británnin is csatlakozhatnék, mind Franciaország^nind Nénctország\cr^forma részben). érdekeivel /MTI/ WC?) w^J
