Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-08 [0103]

§ A líagyarországi u

jságiról: Egyesülete na délután rendkívüli ülést tartett ,anolyen a következő határozati javaslatot fogadta cl: A Magyarországi Újságírók Egyesülete a birósag tekintólyőt tartja az alkotmányos élet egyik legfőbb biztosítékának. A bíróság tekintélyének alapja az, hogy az igazság teljes és hézagtulan tisztázása előzze neg a bíróság uinden egyes döntését. A Hagyarországi Újságírók Egyesülete tehát: - r 1. / felkéri az igasoágügyiJinisztcr urat,utasit3a a kirulyi ügyoszcB£t£ hegy az általuk a közeluultbr.n . követett gyakorlattal szemben n^tasitsál: vissza,hanen a törvény által megengedett keretek között tegyek maguk-jvá a védőien által előterjesztett indítványokat a valódiság bizonyítására;•• • 2. / felkéri az igazságügyniniszter urat, tegye meg a ozükaégos lépeseket a oajtótnnácsok szánánok szaporitrloára ős vegye elejét a sojtópörök olyan torlódásának, anelynőjogva cgyos tanácsok • f néha igen sok sajti pör tárgyalását kénytelenek kitűzni.Ezáltal nBgsztínnék az a helyzot.hogy a« idő rövidségének technikai nonentuna is szerephot juthat akkor, anikor a bi^ róság nőrlcgoli azt, vájjon kiszélositőcn. vagy negszoritóan alfcölnazzí*a törvényds rendelkezéseket a valódiság bizonyításóra nézve. 3. / felkéri .az ügyvédi kanarát, figyolneztoose tagjait arra, hegy okker, ha sajtópörökben látják cl a főnagőnvád jogi kcpviselotét,scscn tévesszék 3301 elől azt, hogy a felük szánára szerzett jogi elégtétel csak akkc* válthat ki köznegnyurvást, ha a tárgyalás során a főnogánvádló teljesmértékben magáévátette a vedelen indítványát a valódiság bizonyítására nézve. A közgyűlés a határozati.. egyhangúlag^ 3 vita nélkül elfogadta. javaslatot /egyetlen tárgyalási napra; Pro d c-n o ! A Magyarcrsz££i Újságírók Egyesülete kéri a t: szerkesztőségeket a közlcnény szíves átvételére. "Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: Ellis * Ashnead-Bartlctt kapitány, az isner^ angol hírlapíró és publicista, aki tagja az angol alsóháznak, fogadta a magyar Távirati Iroda londoni levclczőjSt. Ashncad-Bartlctt kapitány, aki úgyis nint konzervatív képviselő és úgyis mint előkelő publicista riindfképcn hivat ott arra, hogy külpolitikai kérdésekben tolnácsa legyen nz angol közvéleménynek, a következő kijelöntések* tette: le/yv — A legkényesebb európai problémát, nevezetesen a biztonság kordósét, nézoten szerint alig^ha lohet ucgoldani a genfi jegyzőkönyvvel,/agy a világpolitikának a népszövetség utján való ellenőrzésével, Ani a jegyzőkönyv illeti, Angliára nézve lehetetlenség, Tiogy magára vállalja az abban előirt kötelezettségeket. Hogyan lehet feltenni azt, hogy ni a nagunk hadsoregét hajóhadát, légierejét, pénzügyi hatalmát és erkölcsi tudatát egy olyan testület rendelkezésére bocsa3suk, anoly nogyvon^különböaa nenzet kőpvi selői bői áll - közöttük több olyan nemzet képviselőiből - anolyek Angliának cllcnsé goi voltak a nufflban*:, illetvo nctja.lani nagy jóindulattal viseltetnek iránta a jelenben, vagy épen ellenségei lehetnek ismét a jövőben ? A brit birodalcn hatolna az angolok individuális crőfcszitécón épült fel, akik nindenkor rrra törekedtek, hogy lehetőleg nogközolitsok az igazságosság és a néltányosság cszuényót ós akik a jelenben ep ugy hivatottak arra, hogy saját'ügycikct maguk intézzék cl, nint ahogy ozt a múltban neg tudták cselekedni* — Az angol közvélemény legszélesebb körei a jegyzőkönyvöt mág egy egészen nás okból is teljesen elfogadhatatlannak találjak. A jegyzőkönyv nyiltan arra törekszik, hogy a különböző párisi békeszerződések területi határ zatai a naguk jelenlegi fornájában örökre érvényben tarts'a, ani tömészetesen egyet jelentene a területi rendelkezésekben elkövetett igazságtalanságok fenn tartásával. A jegyzőkönyv elfogadása a jövőben lehetetlenné tenné minden jogos panasznak figyclonbc vételét. Áll ez nencsak a magyarok, hanen valanennyi más ország panaszaira is. Föltétlenül szükség van a nost fennálló határok igazsájos és néltányos újrarendezésére^ ncnCsak gazdasági és kcrcskcdclni tekintetekből, hanen a tartós béke érdekéből is. Vegyük például Magyarország esetét. * I Több mint 3.5 uilliC magyart, tehát az egesz nagyar fajnak csaknen 30 százalékát idegen uralom alá helyezték, ami a legélesebb ellentétben áll mégis az igazi és tartós béke szellemével, sőt a győző nemzetek részéről hirdetett alap tételekkel is. , . _

ín /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció