Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-06 [0103]

§ P á r i s, március 6.. /íla^sis/ Chamberlain tegnapi alsóházi beszedővel kapcsolatban a Petit Parféién azt irja, hogy az angol -francia belga biztonsági szerződés, amelyhez Németország is csatlakozhatnék, csak látszolagcs biztonságot nyújtana, mert Németországnak a béke megzavarására semmi egyebet nem kellene tennie, minthogy viszályt támaszt a Visztula mentén. .A tervbevett szövetség csak akkor lehet hatályob,ha . szabatos katonai rendelkezésekkel egészit^ik ki, amelyek a né .et birodalom valamer nyi határára kitejednek

T A lap hangoztatja, hogy Németország felvételét a Nemzetek Szövetségébe nem lehet semmiféle fenntartáshoz kötni. /ÚSl/ I o n d o n, márciufc 6. /Alsőház/ Sir John Simon liberális képviselő szjjmbof ordult avval a a ./f elfogással, hogy a Rajna-vidék kiürítése borminöjösszefuggésben franciái állana a biztonság kérdésével. Franciaország -Taondotta a szánok -~Tc£fes joggál állit ja, hogy a versaillesi szerződés aláirása alkalmával befolyásoltak a fölajánlott biz&.sitákkal. De hogy cz a biztositék nem jött létre, abban nem bűnös sem Kagybritannia, sem Nemetország. Németországnak :EZért jogában áll azt követüni, amit a sze: :zodésben neki megadtak. A legegyszerűbb? c j Franciaország aggodalmainek p ' J€a elosztására Németország felvétele a tóemzetfek Szövetségébe. Kár lenne,ha rranciaország nem akarná megérteni- az angol álláspontot, .amelyszerint. Franciaországnak nem lehet szabad keze a rajnai tartományban, ameddig a garanciaegyezmény^ el nem fogadják* Ha Németország nem sértettfe meg komolyan á lefegyverzé isi határozmányokat, akkor-az angol&k jogtalanul vannak Kölnben. Sem az angol kormány, sem az angol közvélerqgny nem tudnak megnyugodni,ha a panaszpontekat nem teszik közzé és nem közlik Hőmet— országgal, valamint ha nem adnak alkalmat a legközelebbi időben Németországának, hogy véleményét előterjessze, amit a legegyszerűbb igazságérzet is megkövetel. Sir Ro -bort Hutchinson hangoztatta, hogy Németországot és ü

roszországot fel kell venni a Nemzetek Szövetségébe. A keleti, nemet határok könnyen nehézségeket okozhatnak és ezt a tényt Angliának nem szabad szem elől tévesztenie. A-Saar-terület kérdése igen fontos az általános szabályozás szempojitjából. ítfc Rújciman /szabadelvű/ sajnálja, hogy Chamberlain megkötötte kezét a Saar-kéráésben. Miért biztatják a francia elemet a Saar-tőrületen, mig ajémet elemet kishitüvé akarják téxiXSlf H

a a Sanfc-torület igazgatása nem lesz az 1935-ben megejtendő népszavazásig sZigoruan pártatlan, akkor a Saar-probléma a legsúlyosabb problémák ogyiko lesz.amiket brit és francia államférfiaknak meg^kcll oldaniok. ChaSferlain válaszában kijelentette, hogy nem lehet semmi^ kétség. —' J .-^Jt .i* „1 'w- ' mi az érdeke "agybritanniának { . döntőbíróság, a leszerelés és a biztonság kérdésben. Nem art. ha hozzáfűzik, ...hbgy a más országokból szerzett értesülései -^akár i olyan orszago-ról van szó, amelyek a genfi egyezményt már aláirtak, akár olyanokról, amelyek az aláirásra hajlandók - azt a következtetést engedik, hogy a biztonsági kérdée* még nincsen azzal szabályozva, hogy Nagybrit mini a a jegyzökönyvet változtatások nélkül alár\irja és a rákövetkező napon ratifjf^lja. Ami a leszerelést illeti, újra felveti a kérdéfet, miféle kétség támadhat az angol kormánynak ebben a kérdésbon elfoglalt magatartása .szempontjából. . Valamennyi brit kormány állástj£oglal amellett, ami lehetséges és ami biztos. Az

1 angol", korány mindig es mindenütt követelni fogja a leszerelést, amikor, ahol és ahogyan csak lehet. Arra az allitasra. hogy a szövetségőseknek vétójogul: van az angol kormány akciójával • szembon, Chamberlain azt ' -. ,2* válaszolta, az angol." kormánynak me§ nem kell valamely konferencián a maga nézetét szövetségesei nézetének áldozatul nézni,;..*.' I Btsak azért, mert vonnunk olyan kérdések,,amiket az angol kormány nem dönthet el • egyedül és mert van igen soki-oljan kérdés, amelyben jubp és lojálisafha előbb ; - _á. .-' í barátaival megtanácskozza. Ha Anglia kiüriti Kölnt, de osak azzal as|&rcdménnyel, hogy utána nem a érnetek, honom másol: vunulnaJ(bo oda, vájjon ezzel valóban biztositaiii lehetne-e azt a kedvezőbb atmoszférát, amit az angol szabadelvüpart es az angol kormány egyaránt óhajtó; «.i . /Folytatása következik/