Napi Hírek, 1925. március/1
1925-03-06 [0103]
•S z. 6 f i a, nárcius 6. /Magyar Távirati Iroda/ Kal4rv j genfi utazásának célja tisztán az, hogy a bolgár külügyminiszter tájékozódjék a Népszövetség körében-. Az a képviselő ugyanis; aki Bulgária részéről a Népszövetség mcllcttámükcdik, jolenleg szabadságon van.' Ezért a niniszter szükségesnek vélte, hogy személyesen szerezzen Genfben tudomást erről, hogy a Népszövetség Tanácsa mikép fogadja a görög-parla-' mentnek a kisebbségi jegyzőkönyv- elvetésére vonatkozó határozatát. § S z ő f in, nárcius 6. /Bolgár Távirati Iroda/ Egyes külföldi lapok olyan táviratot közöltek, amely tévesen magyarázza, a washingtoni bolgár követ lenondását. A Bolgár Távirati Iroda hivatalos noghat'lmazás alapján kijelenti, hogy Panaretov követ csupán előrehaladott kora miatt kértosnyugalomba helyezését. x /mTl/ . §Párisből jelentik: Most jelont meg a Rcvuo dos études hongroises ct finno-ougrionno3 cimü tudományos folyóirat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Ed, Champion párisi könyvkiadó cég ad ki. A szám.tartalma a következő: Honri Tronchon straszburgi egyetemi tanár Helvétius francia filozófusnak gróf Fekete János XVIII. századbeli magyar iróra gyakorolt hatását fejtegeti. Aurőlicn Sauvagoot, a budapesti Eötvös-kollégium francia tanára, Zichy István grófnak a magyar nép eredetére vonatkozó kutatesait ismorteti.•Eckharó* Sándor budapesti egyetemi tanár Rousseau Contrat Social-jónak a XVIII. századbeli magyar irókra, magyar gondolkozásra és közéloti szellemre tett mély hatását boncolja. Mclich János budapesti -egyetemi.tanár "•Pozsony-ProssburgBratislava" cimü különösen érdekes tanulmányában Pozsony Ós Prcssburg városnevek eredetét és történetét magyarázza és nyilvánvalóvá teszi, hogy Bratislava városnévJsohasem volt, hanem a mult századbeli romantikus tót fél tudósok C3inálm-^ánm. Hóman Bálint, a -Nemzeti Múzeum főigazgatója, értékos^összefoglalását adja a magyar nép eredetére vonatkozó nyelvészeti és történettudományi kutatások mai állásának. Nagy József péc3i egyetemi tanár a magyarországi filozófiai kutatások történetét•foglalja öszszo és a nevesebb magyar filozófusokat külön is bemutatja. - A kisebb J;'\ cikkek közül kienclcndők: Eckhnrdt Sándor cikke Ronsard eredetéről; ebben arra a végső követkoztotésre jut, hogy Ronsard Magyarországon vagy a Balkánon megtol-epedett francia családból való. Wcbor Arthur Barcsai Ábrahám ismeretlen francia verseit közli. Birkás Géza a Chanson de Roland-ban található magyar elemeket; magyarázza. Rácz Lajos Ramus francia filozófus magyarországi hatásáról ir. A könyvismertetések közül külön érdeklődésre tarthat számot Miskolczy Gyula és Pais Doz3Ő történészeink vitája Jorga Miklós román történettudóssal; Miskolczy Gyula ismertetése L. Eisonmann párisi egyetemi tanárnak,a csehektől alapitott szláv katedra tulajdonosának az ujabbkori magyar történelemről szóló, teljesen kisantanttondenciáju könyvéről; végül Frank Choisy g$nfi zenetudós.ismertetése és részletes - igen elismerő - kritikája a Bartók-Kodály-féle ordélyi magyar népzeno-gyüjtöményről. A» füzot ozonkivül több apró közleményt, kis könyvismertetest és krónikát tartalmaz. Szerkesztői dr. Baranyai Zoltán / Genfbon/ és dr. Eckhnrdt Sándor / Budapesten/. '/MTI/ § Magyar tudományos előadások helsinkiben. A finnországi Jókaij- 6s Madách-ccntennáriunokkal kapcsolatosan Csekey István dorpati egyottöi tanár két előadást tartott Helsinkiben. Az egyiket az Akadémiai Karjala-Társaságban -"A finn-ugor népek és a turáni mozgalom " cimmel tartottba. Ebben rámutatott arra, hogy miért idegen még a turáni eszme a két újonnan alakult testvér államban, amelyek csak b, szoros értolombenvott finn-ugor népköz ősségről akarna!: tudni,. Másik előadását a Finn Jogászegyletben tartotta "A magyar államélet főjolonségei a szent korona elmélete alapján " cinnel. Ebben különösen azt fejtegette, iU_ niért van mo§ a magyarban nindnáig a királyság tisz .elete, amit- a demg^r ratiku3 köz tar óságokban élő finn-mgor testvéreink ne. tudnak f elf OfS&ÁS' A magyar nép monarchikus érzelme és királyhüsi ge.'a nemzet közévzüh c Ti.' ' ben gyökerező szent korona elméletének kifolyása. /Ml/ iTe-fevT'
