Napi Hírek, 1925. március/1
1925-03-02 [0103]
§ Bukarest, március 2. A szenátus legutóbbi ülésén megkezdte az érettségi vizsgálat visszaállításáról széle* törvényjavaslat tárgyalásét, amelyet a kamara már elfogadott. tr^+* B Bianu szenátor támadja az erdélyi szc.szokat, akikről azt állítja, hogy a románoknak ugyanolyan ellenségei maradtak, mint aminők voltak a magyar uralom alatt. A Bruckental alapitványrdl és palotáról kijelenti, hogy ez a román állCm tulajdona és a szászok csak azért, hogy megakadályozzák az épületben/, ... • — román iskola felállítását, az épületet szanatóriummá alakították ét. Kéri,o-közoktatásügyi minisztert, óvja meg a román érdekeket, l_fct/^&*4hr' Schuller . : Adolf szász " ' szenátor kijelenti, hogy miután a palotát Bruckental bárd pénzén épitették a így magánintézmény a szászok teljes joggal állitottak fel benne magánszanatóriumot,amelybe egyébként nomzotiségi különbség nélkül vesznek fol betegeket. Ezután Hagy Károly erdélyi református püspök kövotkozett szólásra. Minthogy azonban Nagy Károly Bukarostbo utaztában oroson moghult, Popovici szenátort kérte fel tiltakozásának felolvasására. A tiltakozás többek között ozokot mondja; E jolontéktolonnok látszó novolláris törvényjavaslat mélyon belevág az ország egész kultúrpolitikájába, RÖnyörtolonül gázol át az iskola-fcnntartó kisebbségek szazadokon keresztül élvozett s annak idején külhatalmak által is biztosított jogain, Korlátozása oz a minden ombort megillető müvolődésnck 63 megcsúfolja az ország oly 30kat hangoztatott demokráciáját. Állást foglal a javaslat ollen minden romániai kisebbség érdekét on,, logkülönö3ebbon pedig annak a 7C0.000 leikot moghaladó magyar református egyháznak s annak a kétmilliónyi magyar anyanyelvű román állampolgárnak noyébon, akiknek anyanyelvükön való működésüknek toljességét elveszi a torveny, sőt mesterséges,rojtett zsilipjeivel a kipusztulásig korlátoztatja az országban való müvolődősük lehetőségét. A nyilatkozat ezután igy folytatódik: Mivel a magyar református egyház magyar művelődés nélkül 3zükségszorűon elpusztul, 3zólanon kell Isten előtti felelősségem tudatában egyházam és nemzoteta érdokébon. . A nyilatkozat avatkozik ezután arra, hogy ugy % korracny, mint a király figyolnét igyekeztek ráirányitani a református egyhazat fonyogető halálos veszedelemre, mindazonáltal szükségesnek tartja, hogy a cogkorosésokot a román állam törvényhozásában, a román nép cs u király szine előtt megismételje. A törvényjavaslat kínos meglepetést okozott, mert csak most végződtok azok az olőzet03 tájékozások, amelyekot a közoktatásügyi miniszter az ogyos egyházak képvi3oloivol a fclo. kezoti iskolák ügyének ujabb rondezése tárgyában benyújtandó törvényjavaslat tekintetében közölni jónak látott. A várt javaslat holyott az egyetlen oikkelyből álló novollário javaslat « jött ? amely a törvényhozásban párját ritkító merészséggel - a forradalmi törvények karaktorovol - ogyotlsn lépéssel átgázol nagy jelentőségű kerdosek egész szövevényén, amelyokhok rendezésére a törvények egész sorozata volna szükségos. I A kifogások négy csoportba foglalhatók, a közjogi,^ did-ktikus és pedago*. iai, gyakorlati és politikai kifogások csoportjába. Közjog., szempontból e javaslat olébo vág, projudikál az egyház és állán közötti viszonyt újólag szabályozni hivatott törvénynek, aoelyben már a kisobbségi ogyozmény alapján is-benne kell lennie az egyház iskoláztatási és vizsgáztatási jogának is. A javaslat meg akarj-, szüntetni azt az alkotmányjogi alaptörvényt, umely a régi Magyarországtól Ronániához csatolt területek egyházai javára évszázadok óta örvényben van. Ellentétben v_n a javaslat az alkotmány ama cikkeivel, amelyek a tannlás és tanítás szabadságát bizt03itják. Pedagógiai és didaktikai szempontból lohetotlon a tárulót elvonni mogszokott tanarai kérdezőétől. Gyakorlati szempontból lehetőtinn helyzetet teremt a javaslatnak az az intézkedése, hogy a tanulókat az iskolakorúié tok székhelyén syü j y sék ös3zo vizsgára, ahelyett, hogy a vizsgáló bizottság- tagj^mennének az iskolához, amelynek tanáraival együtt „ vizsgáztatnának, Tizcnnyolc-husz évos fiatalemberek százainak kisebb váréban való összegyűjtése, egy-két hétig való felügyelet nélkül hagyása anyagi romlást jelont a ozülŐkro és erkölcsi veszedelmet az if jakr,., /Folytatás, kövotkozik, / ORSZAGOS LKVÉLTÁI