Napi Hírek, 1925. március/1

1925-03-02 [0103]

§ Bukarest, március 2. A szenátus legutóbbi ülésén megkezdte az érettségi vizsgálat visszaállításáról széle* törvényjavas­lat tárgyalásét, amelyet a kamara már elfogadott. tr^+* B Bianu szenátor támadja az erdélyi szc.szokat, akikről azt állítja, hogy a románoknak ugyanolyan ellenségei maradtak, mint aminők voltak a magyar uralom alatt. A Bruckental alapitványrdl és palotáról kijelen­ti, hogy ez a román állCm tulajdona és a szászok csak azért, hogy meg­akadályozzák az épületben/, ... • — román iskola felállítását, az épületet szanatóriummá alakították ét. Kéri,o-közoktatásügyi minisz­tert, óvja meg a román érdekeket, l_fct/^&*4hr' Schuller . : Adolf szász " ' szenátor kijelenti, hogy mi­után a palotát Bruckental bárd pénzén épitették a így magánintézmény a szászok teljes joggal állitottak fel benne magánszanatóriumot,amely­be egyébként nomzotiségi különbség nélkül vesznek fol betegeket. Ezután Hagy Károly erdélyi református püspök kövotkozett szólás­ra. Minthogy azonban Nagy Károly Bukarostbo utaztában oroson moghult, Popovici szenátort kérte fel tiltakozásának felolvasására. A tiltako­zás többek között ozokot mondja; E jolontéktolonnok látszó novolláris törvényjavaslat mélyon belevág az ország egész kultúrpolitikájába, RÖnyörtolonül gázol át az iskola-fcnntartó kisebbségek szazadokon ke­resztül élvozett s annak idején külhatalmak által is biztosított jo­gain, Korlátozása oz a minden ombort megillető müvolődésnck 63 meg­csúfolja az ország oly 30kat hangoztatott demokráciáját. Állást foglal a javaslat ollen minden romániai kisebbség érdekét on,, logkülönö3ebbon pedig annak a 7C0.000 leikot moghaladó magyar református egyháznak s annak a kétmilliónyi magyar anyanyelvű román állampolgárnak noyébon, akiknek anyanyelvükön való működésüknek toljességét elveszi a torveny, sőt mesterséges,rojtett zsilipjeivel a kipusztulásig korlátoztatja az országban való müvolődősük lehetőségét. A nyilatkozat ezután igy folytatódik: Mivel a magyar református egyház magyar művelődés nélkül 3zükségszorűon elpusztul, 3zólanon kell Isten előtti felelősségem tudatában egyházam és nemzoteta érdokébon. . A nyilatkozat avatkozik ezután arra, hogy ugy % korracny, mint a király figyolnét igyekeztek ráirányitani a református egyhazat fo­nyogető halálos veszedelemre, mindazonáltal szükségesnek tartja, hogy a cogkorosésokot a román állam törvényhozásában, a román nép cs u ki­rály szine előtt megismételje. A törvényjavaslat kínos meglepetést okozott, mert csak most végződtok azok az olőzet03 tájékozások, amelye­kot a közoktatásügyi miniszter az ogyos egyházak képvi3oloivol a fclo­. kezoti iskolák ügyének ujabb rondezése tárgyában benyújtandó törvényja­vaslat tekintetében közölni jónak látott. A várt javaslat holyott az egyetlen oikkelyből álló novollário javaslat « jött ? amely a törvényho­zásban párját ritkító merészséggel - a forradalmi törvények karaktoro­vol - ogyotlsn lépéssel átgázol nagy jelentőségű kerdosek egész szöve­vényén, amelyokhok rendezésére a törvények egész sorozata volna szük­ségos. I A kifogások négy csoportba foglalhatók, a közjogi,^ did-ktikus és pedago*. iai, gyakorlati és politikai kifogások csoportjába. Közjog., szempontból e javaslat olébo vág, projudikál az egyház és állán közötti viszonyt újólag szabályozni hivatott törvénynek, aoely­ben már a kisobbségi ogyozmény alapján is-benne kell lennie az egyház iskoláztatási és vizsgáztatási jogának is. A javaslat meg akarj-, szün­tetni azt az alkotmányjogi alaptörvényt, umely a régi Magyarországtól Ronániához csatolt területek egyházai javára évszázadok óta örvényben van. Ellentétben v_n a javaslat az alkotmány ama cikkeivel, amelyek a tannlás és tanítás szabadságát bizt03itják. Pedagógiai és didaktikai szempontból lohetotlon a tárulót elvonni mogszokott tanarai kérdezőé­től. Gyakorlati szempontból lehetőtinn helyzetet teremt a javaslatnak az az intézkedése, hogy a tanulókat az iskolakorúié tok székhelyén syü j y sék ös3zo vizsgára, ahelyett, hogy a vizsgáló bizottság- tagj^mennének az iskolához, amelynek tanáraival együtt „ vizsgáztatná­nak, Tizcnnyolc-husz évos fiatalemberek százainak kisebb váréban való összegyűjtése, egy-két hétig való felügyelet nélkül hagyása anyagi rom­lást jelont a ozülŐkro és erkölcsi veszedelmet az if jakr,., /Folytatás, kövotkozik, / ORSZAGOS LKVÉLTÁI

Next

/
Oldalképek
Tartalom