Napi Hírek, 1925. február/2

1925-02-17 [0102]

§ Bukarest, február 17. /Folytatás./ Kaniu Gyula: A külügyminiszter ur kérdéssel válaszol nekem. En Is ugyanezt teszem s kérdem a külügyminiszter urat, hogy idegeneknek" kell-e tekinteni azokat a román állampolgárokat, akikneH,nem román az anyanyelvük. Duca: Feleljen Maniu ur: Ma amidőn olyan kisebbségi elemünk van, amely uralkodáshoz van szokva, viszont a helyzet ugy hozta magával, hogy ma ő az uralt elem s ennek folytán nem akar az uj helyzethez alkalmazkodna hanem mindán visszatérési szándék nélkül ki akar vándorolni ebből az országbél, vájjon mit tenne Maniu ur, megakadályozná őket? Igaz, hogy a békeszerződés szerint román állampolgárok le ,ek mindazok, akik az egyesülés időpontjában a Romániához csatolt területeken birtak lakhellyéÍJnem kevsébé igaz azonban az, hogy ezek a kisebbségek nem tudják jé szemmel nézni a mostani helyzetet. Ha tehát ezek ki akarnak váddorolni, micsoda nemzeti veszély van ebben? Maniu Gyula: Az én válaszom egyszerű és világos.Mi például nem ' Igy járnánk el a nemzeti kisebbségekkel szemben. Akik önszántukbél akar* jak elhagyni az országot, azokat engedni kell távozni. Mi megadnék a kisebt 3egeknek az összes polgári és nemzeti jogokat. Az ál_ampoÍgéri szabadságjogok magukban foglalj k a költözködés szabadságát is. Ha azután mégis ki akarnának menni az országbél, akkor nem akadályoznék meg óket, mert ehhez is joguk van. - . . ~ vegul Maniu ezeket mondotta: A vita azonban akörül forog s én azt kifogásolom, hogy kivándorlásra kényszerítenek olyanokat is,^akik nem akarnak távozni, ^eszik ezt azért, hogy kiuzsorázhassák őket és megfosszák pénzüktől, egészségüktől, mindenüktói, Nem Őrködnek azen, hogy hová mennek, ^nem kerülnek-e gonosz lélekkufárok kezei közé. E tekintetben mi nem tennénk különbséget nemzeti kisebbség és nemzeti*többség között. Azután pedig mi nem csinál— nánk ebből üzletet. Mi - 1 ' "flíellen a rendszer ellen tiltakozunk, hogy a nyomorultak szerencsétlenségéből busás kereseti forrást nyissanak egyes miniszterek és azok barátai részére. A bukaresti Lapoklbesz mólóikban részletesen foglalkoznak e^zel . az incidenssel, de visszhangja támadt a dolognak.a magyar kisebbségi sajtóban ÍS, ^a*Uy*>U*ÍL A Nagyvárad vezércikkben foglalkozik az esettel s bar a cenzor a cikket alaposan megnyirí álta, a megmaradt részben heves polémiát folytat a külügyminiszter felfogáséval, amely ilyen megkülönböztetést tesz az állampolgárok közt, hogy vannak nem kivánatos idegen állampolgárok. A lap azt mondja, hogy a külügyminiszter diplomatikus érzékei a parlamenti vita hevében felmondták a szolgálatot. Az Erdélyi Hirlap szerint a Delamenkaba csábított magyarok szomorú sorsán kivül lényeges tisztázódást hozot$ a vita az «idegen« kifejezés tekntetében, amely kollektiv inzultus kif éjezóje /T, ],) _ ^ A Ív agyar Történelmi Társulat Jókai Mór születésének százados évfodulcja'alkalmából február 18.-án délután 5 órakor a Magyar Tdományos Akadémia heti üléstermében ünnepi ülést tart, txÁ Tárgysorozat; Kelebelsberg Kunc gróf elnöki megnyitó beszéde. Ráday Tivaaar: Jókai és a történelem, "