Napi Hírek, 1925. február/2

1925-02-25 [0102]

§ A ^agyar Távirati Irtda a következőkben ismerteti a választójogi törvényjavaslatot: A törvényjavaslat 'a íokozatos jogfejlesztés elvein nyugszik. Nem követ vakon külföldi példákat,hanem sajátos^hazai viszonyainkhoz alkalmazkodik. Választójogot ad mindazoknak,akiknél e fontos jog gyakorlásához szükséges Ítélőképesség feltételezhető és akiket tartás érzelmi és érdek kapcsolatok fűznek az államhoz és lakóhelyükhöz. E tekintetben a törvényjavaslat azon a csapáson halad, amelyet a ^eln^legi nem zetgyülés tagjainak választására vonatkozó kormányrendelet vágott. A Priedrich féle választójogot azért nem vette irányadóul a javaslat,mert a Friedrich kormány rendelete a bolsevizmus bukását közvetlenül követő időben, az akkori rendkivüli viszonyok figyelembe vételével és egy rövid idő re szabott megbizással voltaképen alkotmányoző - tehát külömleges -^rendeltetéssel egybehívott nemzetgyűlés tagjainak megválasztása céljából készült. A rendelet célzata tehát bizonyara az volt, hogy az állam uj berendezkedésének megállapítására hivatott testűlet tagjainak választása népszavazásszerüen. történjék. Ezért adott a kérdéses rendelet olyan.széleskörű választójogot. Ennek a népszavaíásszerü rendszernek alkalmazása nem volna helyes az országgyűlési képviselők választásánál^ tehát a normális viszonyok között való működésre hivatott egyik törvényhozási tényező összeállításánál. Ez azonban legkevésbé sem jeenti azt; hogy ez a mostani törvényjavaslat szűkkeblű a választójogm megadásában. Ellenkezőleg, Annyira kibővíti a váiaáztok körét, hogy több mint 80 f*-át meghagyja azoknak a választóknak, akik a Friodrich-féle kormánytendelct alapján tényleg nemzetgyűlési választőjoghoz jutottak. Ha pedig a Vázsonyi-féle választójogi törvénnyel /L918:XVII tc./teszünk összehasonlítást, megállapíthatjuk, hogy ez a javaslat óriási lépéssel halad a^jogkiterjesztes terén. A Vazsonyi-féle törvényjavaslat ugyanis az aktiv választójogot a 24 éves életkoron, a magyar állampolgárságon, az irni,olvasni tudáson és az állandó" lakhelyen,mint általános kellékeiken kivül még különös tiogcÍrnokhoz kötötte. Ez a törvényjavaslat lényegileg csupán azokhoz a foltételckhci köti a választójogusultságot,amelyeket a«Vászonyi-féle törvény általános kellékek gyanánt ir elő. Szenklvül semmiféle különös jogcímet nem kivan. Kétségtelen, hogy a különös jogcímek elengedése révén a választójogosultak száma tetemesen szaporodik. Dc a jogkiterjesztés tekintetében még sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy ez a törvényjavaslat választőjogosultságot ad a nőknek is,akiket a Vázsonyi-félo törvény ebből a jogból meg teljesen ki . zár* Nyilvánvaló, hogy őzen a cimen is nagy tömegekkel szaporodik a választók száma a Vázsonyi-félo törvényhez viszonyítva. Budapesten és a Budapest környéki választókerületben a ki sobbségi érdekek védelme céljáből az úgynevezett arányos képvisclctü rundszer alapján fognak választani,.ahogy az a legutóbbi nemzetgyűlési választásokon is történt. A szavazás Budapesten, a Budapest környéki választókerületben, a törvén;/hatósági városokban, továbbá az ózdi, dorogi, tatabányai salgótarjáni és a pilisvörösvári választókerületekben titkos lesz. A többie ben a nyilt szavazás marad meg* Különös gondot fordit a törvényjavaslat a választások tisztaságának és zavartalanságának biztosítására, Mindenekelőtt igyekszik megszüntetni" az ajánlások körül tapTsztalt visszaélésekot. A választók ugyanis olyan igazolvánnyal lesznek ellátva,amelynek leszakítható szelvénye lesz. Az ajánlási ivek aláírása alkalmával az aláírói: választói igazolványé ről a szelvényt le kell szakitani ós a •álasztó sajátkezű eláirásaval ellátva fel kell ragasztani az ajánlási ívre. Ha'a szelvény nem lesz odaragasztva, az illető aláirás nem lesz érvényes. Ezután tehát rögtön le 1ohet leplezni azt a számos esetben tapasztalt visszaélést, hogy olyanok is^aláirtak az ajánlást; akik nem választók, vagy ugyanegy személy több ajánlási ivet is aláirt, Hagy szükség volt erre a rendelkezésre a választási biztosok érdekébon is. A nemzetgyűlési választások alkalmával ugyanis az ajánlási iveken lévő aláírások érvényessége tekintetébon a választási biztosok döntöttek. Bár a választási biztosokat épon a választások tisztese ga erdekében független biróság rendelte ki független birák sorábó, mégis sok alaptalan "tárnadérnak voltak kitéve az ajánlási ivek clbirálása körüli eljárásáukért. Ennek jövőre útját vágja az uj módszer. /Folytatása 'következik/