Napi Hírek, 1925. február/2

1925-02-23 [0102]

§ A n g o r a, fobruár 23. /Török Távirati Iroda/ A külügyi költségvetés vitája során Sükri Kaja bég külügyminiszter hosszabb beszédet mondott. Törökország külpolitikájának történetével foglalkczott bevezetőben és hangoztatta, hogy az ettománjbirodalöm ntolső időszakában Törökországban vagy angol vagy francia vagy orosz politika érvényesülj dú török külpolitikáról nem lehetett:': beszélni, ^a: az .ország politikája kizárólag tötök és a következő három alapvető elven épül fol; 1./ Megvédik Törökország határait és jogait. 2./ Fenntartják a békét. 3./^Nem engednek meg semmiféle idegen beavatkozást az ország belső ügyeibe, /Élénk tetszés/ Kifejtette ezután, hogy az ország batátságos viszonyban áll elsősorban a szomszéd országokkal, majd rátért arra a kot kérdésre, amely a legfontosabb az aktuáliefcérdések között. íz egyik kérdés, amely az egész nemzetet érdekli, Mosul kérdése. Mosul integráns és elválaszthatatlan része TöJiökorszagnak. /Elénk tetszés/ *z a nemzetközi bizot'^-ág^ amely most ezt a tar^ományt.^. bejárja, meg fogja áilapitani, hogy Hosult földrajzi,-néptajzi, •gazdasági és egyéb kötelékek szorosan hozzáfűzik az anyaországhoz. Mindazok a tényezők, amelyek befolyással'lehetnek a bizottrág döntéséro, teljes mért> ben Törökország javára szólónak. Bizni kell a bizottság pártatlanságában és ennek következtében remélni kell, hogy döntése szentositoní fogja Mosul. lakó:' nak, .valamint az og^sz török népnek óhaját. A második időszerű kérdés a &örögországgal támadt vita. Már többi: ben kifejtette, a miniszterelnökkel együtt, mennyire szivonjfokszik Törökorsj nak, hogy bárét3ágos viszonyt tartson fenn szomszédaival és mennyire át van hatva a béke szeretetétől. Görögország iránya, ban is..: ugyanolyan jóakar%tta'j viseltetik, de a iausanneban aláirt egyezmények kategorikusan intézkednek és nem tesznek senkivel kiv.tclt a csere tekintetében, bármilyen állást töltsön is bc valaki. A Görögországban élő tetökökot ezerszámra ©soroltok kJ anélkül hogy bárki is megkérdezte volna valaha, nincs-.e közöttük egyházi férfiú. Konstantin pátriárkába török kormány figyelmeztetése ollenoro törté) Akkcr acáiasztották meg, amikor a kicserélési vogyes albizottság már elismsrte

fr hegykő is cserofálá esik. Megválasztása tehát bolcTütközött az érvényből lovo tervénekbe és "szabályokba. Görögország a török kormányhoz intézett második^jegyzékében újból azt állitja, hogy d pátriárkátus kérdése nemzetközi kórdós os kijelenti, hogy a Népszövetséghez fordul azon a. cimen, hogy Törökország szerződésszegest követett cl. Arról azonban, hogy a pátriárkatus kérdése nemzetközi kérdés volna, nincs szó semmiféle szerződésbon és egyezményben. Görögországnak ez a fellépésa arra vall, hogy minden balsorsa és minden vesztesége ellenére ria is bizonyos titko^almokat táplál* A világ békéjének megóvása ^rdekében kötelesek vagyunk Görögországot kijózanítani ebből az almadozásából. Epen ezért fölöslegesnek véltük.,hogy legutóbbi jegs zekére válaszoljunk. /Helyeslés/ . J,v £) i \ &fii ,5 <i A leülügyminisz tor ezután rámutatott arra, hogy n'Népszövetséget a béko fenntartása érdekében alapitották* Az intézmény iránj: Törökország a lbgn^agyobb mobbecsülésscl viseltetik. A Népszövetség-szabálynak vallja, hogy nem avatkozik bele az egyes, országok belügyeibe. Többizben kinatattufc ..már, hogy "a patriárkátus kérdése Törökország száaaara belpolitikai kérdés.. Senkinek sem engedhetjük meg, hogy belpolitikai ügyeinkbe beavatkozzék. Kötelességünk, hogy bármilyen tisztelettel viseltetünk is a Népszövetségi iránt, meghívásának mégseű. tegyünk eleget. A vegyes bizottság szintén nemzetközi intézmény. Világos., ho.y kőt hasonló természetű intézmény nem fogl kozhatik agyanHavval a kérdéssel. Az ügynek egyedül illetékes'hatosaga a kicserélési vegyes bizottság és Görögországnak nem áll jogában, hogy panaszszál forduljon a Népszövetséghez e bizottság valamely határozatának végrehaj tása miatt.'Korfu megszállása esetében Olaszország, mint emlékezetes, ugganigy jártli t

4 Ugyébként is ahhaz, hogy a Népszövetség evvel a kérdéssel foglalkozhassak, mindkét félnek beleegyezésére volna szükség. i el -"eszedének végén a leülügyminiszter azokról a pelitikai és kereskedelmi kapcsolatokról beszélt, amelyek Törökországot., a különböze hatal- • mákhoz füzi&./MTI/