Napi Hírek, 1925. február/2
1925-02-23 [0102]
anyja Jókainak, aki az élet részletkérdéseiben lehetett hajlítható, aki azonban az • irodaiam müvelésében és a ©unkában kitartó és álhátatos volt. Ami az anyánál akaraterő, sut makacsság, az a fiúnál az alkotásban 'való csodálatos következetesség s énnek gyiiinölcűe az a 110 kötetes életmű, mellyel Jókai nemzetét megajándékozta. - Idősebb'nővére, Jíazter igazi magyar noi tipus. Mennyi szeretettel ápolta a betegeskedő, gyenge Móricot, hálával erocitve. azt a rejtelmes köteléket, mely a testvéreket összefűzi- Bőséges'• szélieml táplálékot szerezhetett sógorától, Vály líeremrfíö'l és a nála jóval idősebb Tóth Lőrinctől, aki földijének megnyitotta az utat az irodalom berkeibe. - Jókai 'regényeiben a Vianük-omiakból regényhősök és hősnők lesznek s a komáromi nagy eseményeket, a nagy földrengést és hldszakaaóst beleszövi regényeibe. Igy rőt a le'a nagy re.^ényiro háláját Komárom iránt azért az erkölcsi éa lelki utrav&lőert, azokért az impressziókért melyeket saülövár-Cíaától kapott. - Alig hagyta el Jókai Xortáromot, tüneményes tehetsége szédületes gyorsasával emelte le^a^yobbjaink közé. Petőfi és Arany mellett a magyar iroi élet tagyogó csillagává lett; S triásznak köszönhetjük, hogy eposzban és balladában, szerelmi és'hazafias lírában, meg regényben nem maradtunk el a világ legaagyebb nemzetei mögött. * - A trianoni béke nemosak annak a ténynek volt gyászos következménye, hogy a legyőzöttek^ol&alón harcoltunk, hanem annak is, hogy a hdbor? előtt az egész világ szemében elrágalniaztak bennünket. Sok félrevezetett külföldi azt gondolta, hegy Magyarország me t **csönkitásóval valami itél^tfélét hatottak végre szerencsétlen hazánkon. Vezető államférfiuink között Tisza Istvánon kívül nem igen volt 'olyan reprezentatív egyéniség, aki a ?ciU földre nagyobb hatást tudott volna gyakorolni. A magyai* diplomata és a magyar politikus helyett a magyar keltenek *éö a magyar tudósoknak, Petőfinek, Eötvösnek és Jókainak kellett a világ e'i3tt a magyar nemzet hivatása mellett tanúságot tenni. A kultúrának á*»a maroknyi pár embere volt a világ előtt a mi ü^ryvédünk, a mi védelmezőnk. - A szabadságharc leveretése után, az^absznlutizmus korszakában •..--lett egy providenciáiig férfiú, aki 'a kétségbeesésből kiragadja az országot 1 . Csak a költő hallathatta a szavát s igy az irodalom' emberé*nok kellett az- államférfiú ezerepére vállalkoznia. Jókai az elnyomásnak keserves éveiben regényeivel fel tudta kelteni újra a bizalmat, az önbizalom révén erőt lehelt a nemzetbe. Ma megint keserves éveit éli a magyar s keze önkéntelenül Jókai müvei után nyui, hogy megint az«kból merítsen vigasztalást, azoknak lapjaíh szemlélje au elszakított országrészeket, az integer Magyaréraz ágc t« mint ahogy nngyatyáihfc e kötetekbál merítettek vigaaztalásukat a Bach-rendszer nyomása alatt. - Jókai szül''fold jót, Komáromot a trianoni béke elszakított*, to- * lünk, de ffiégr Trianon sem tudta elkenni egészen. Ez a talpalatnyi föl A, ez a kis maradék Komárom magyar kéz.en van és közöttünk maradtak azok * a halhatatlanok, akiket Kamara* adott a magyar nemzetnek. Komáromban és azabád magyar földön valljuk mi buszkén a magunkénak őt, a város szülöttét a mai centenárium ünnepén. Hódolva azoknak az eseményelmek, amelyeket a lángész erejével a síron tul is harsány hangjával hirdet; dolgozunk bizakodva olyat! feltámadáson, aminőt Jókai a kiegyezéskor * megért és amelyet hogy mi is megérhessünk, bizakodó lélekkel kérjük a népeknek-igazságos Istenét. A kultuézminiszter emléJcbeszéde nagy hatással volt a jelenvoltakra s percekig tartó zugd ellenzéssel és tapssal fogadták. Álapy Gáspár polgármester indítványára a beszéd szószerinti szövegét megörökítik a város j e gy z Skönyvéb en. Ezután Toóth Zsigmond dr., városi tanácsnok olvasta fel a város határozati javaslatát, mely szerint a díszközgyűlés Jókai Mér emlékezetét születésének századik évfordulója alkalmával jegyzőkönyvben örökíti meg; elhatározza, hogy Jókai Mór arcképét a tanácskozási terem
