Napi Hírek, 1925. február/1

1925-02-04 [0101]

4. G- c n f , február 4. /Magyar Távirati Iroda/ A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal még 1921-ben összefoglaló tanulmány kiadását kezdte meg, a termelésnek a háború utáni időben való állapotáról, a szenvedett károkról, abnormális üzom akadályairól és későbbi fokozatos,lassú javulásáról .A tanulmány utolsó - negyedik - kötete most jelent meg kot részben. Az anyaggyűjtés oly módon tötént, hogy a hivatal az egyes országok.kormányait,azcnkivül a munkaadó - és munkásszervezeteket, valamint a tudományos intézeteket kérte fel adatok beszolgáltatására, emellett önálló kutatásokat is végzett az idevágó szakirodalom alapján. A most megjelenő IV. kötet különös érdeklődésre tarthat számot. Első részében a háború közvetlen demográfiai következményeivel foglalkozik. Ismerteti a mozgositás lefolyását és a munkaviszonyokra gyakorolt hatását ugy a háborút viselő, mint a semleges és a tcngcrntuli állomokban. A 2.fejezet a halottak és elveszettek statisztikáját adja, a 3. fejezet pddig a munkaképtelenno vált rokkantakét. Külön foglalkozik avval,hogy a háború pusztításai a különböző hivatásu egyéneket milyen mértékben su^-tották. Az 5. fejezetet a rokkantaknak szentelték. Szó van itt a rokkantak jogi •védelméről és foglalkoztatásáról is. A 6. fejezet az uj munkáskategoriákról, a tönkrement és megrokkant munkások pótlására alkalmazott nők, gyermekek aggok, idegenek stb. munkaszolgáltatásáról és ennek értékéről számol be. Fejtegeti ezután a szakszerű oktatás válságának okait és fázisait. Összehasonlító adatokat nyújt a háború alatt történt.munkabeszüntetésekről,a hivatáscscrékről, a tanonchiányról. A szalrmunkásokról szőlya megállapítja, hogjflnkább minőségbeli, nem pedig mennyiségben hanyatlás következett be. Végű áttér a munkások életviszonyaiban beállott változásokra és egyenkint tárgyalja az élelmezési feltételeket, valamint a lakás- és bérviszonyokat. Második részében a most megjelent kötet a. munkások egészségi vMyzonait, a lélektani és az erkölcsi tényezők szerepét elemzi. Szol arról is, hogy a munkásság ellenzi a szolgáltatással arányban álló bérrendszert, -hilön fejezetet szentel a sztrájkoknak és a munkáskizárásoknak.Részletcsen foglalkozik a munkanélküliség problémájával. A munkaidő leszállításának ügyét ismertetve sorra tárgyalja a napi és a heti munkaidő kérdését,a túlórák ügyét, a csoportrendsecut, a munkások rendszeres évi szabadságidejét, stb.^Vogül a háború utáni változások eredményeiről szól és összefoglalja a végső következtetéseket. Magyarország az adatok szolgáltatásában igen élénk részt vett, amit bizonyít a magyar adatok gazdagsága. Ezeket az adatokat jórészt a kormány, továbbá a munkaadó-és munkásszervezetek nyújtották. A hazai tudományos intézmények közreműködése csekély volt. Tudományos intézménycink és főiskoláink a debrecozni gazdasági akadémia kivételével a munkaügyi hivatal kérdőiveit rendszerint válasz nélkül hagyták. §. Eger, február 4. A földrengés okozta anyagi károk csak most,bontakoznak ki teljes nagyságukban, amikor a hatósági kiküldöttek sorra- járják az egyes községeket, hogy a rongálódásokról pontos feljegyzéseket készítsenek. Az eddigi megállapítások szerint Írül önösen nagy kárt szenvedett az Eger közelében fekvő Ostoros község, ahol Egerhez hasonlóan nemcsak szombaton reggel és a nap folyamán, hanem a vasárnapra virradó éjjel is sűrűn éreztek földlökéseket.. Érdekes, hogy az ujabb épületek,amelyeket szilárdabbaknak hisznek, a rengéstől jobban szenvedtek, mint a vályogból épitett viskók. A terméskőből kifaragott füldalatti pinceházak teljesen lakhatatlanokká ' váltak. Az első lökésreínintcgy 8-1C ház dőlt össze. Ep ház .•jóformán az egész községben nem mardut. A rengések borzalmait növelte az állandó földalatti moraj. A lakosság a vasárnapra virradó éjszakát a szabadban töltette. Nagyobb rongálódás érte a templomot,amelynek menyozete leszakadt, úgyhogy a közönség elől tejesen cl kellett zárni. A hajléktalanok f'elscgitesérc mozgalom indult meg. /MTI/ .