Napi Hírek, 1925. február/1
1925-02-14 [0101]
§ /-/ P r a g a,február 14./Magyar Távirati Iroda./Az a tudományos harc, amely Chaplupecky cseh és Skultéty tót történetírók és egyetemi tanárok között a tótok eredéteés múltja kérdésében kifejlődött, ujabb erőre kapott. Chaloupecky nemrégiben azt irta, hogy a tótok nem szlávok, hanem^magyarok, s ugyancsak ő most a . . . Prudy cimü tót tudományos szemlében kétségbe vonja, hegy a magyarok elnyomták a tótokat, A cs eh tudós tanulmányának eszmemenete a következő:A Felvidék attál kezdve, hogyjmagyar uralom alá került, nem mindig volt egyszersmind a kultúra, vagy akár a közigazgatás terén is a magvar centralizmus közvetlen befolyása alatt. Voltak rövidebb-hosszabb idok, amikor a Felvidék úgyszólván önálló állami életet élt. Ennek legérdekesebb példái a Chaloupecky szerint a török hódoltság ideje. Magyarország kétharmad-" része török kezén yolí t a Felvidék pedig a magyar királyság címere alatt állami, közigazgatási es művelődési jellegében teljesen elütött a torok Magyarországtól és néprajzi, kulturális, nemzetiségi tekintetben úgyszólván összefüggött a M 0 rván tuli szomszédaival. A tótok ugyan Chaloupecky szerint akkor is elnyomatásban éltek, például vallási téren, magyarosítással azonban nem lehetett akkoriban szó. A magyarosítás,mint olyan,^csak az 1R67. évi kiegyezéssel kezdődik. Ezeréves rabszolgaságról es elnyomatásról szo sem lehet, mert az ezei\v^es elnyomatás valamivel kulonb nyomokat hagyott volna hátra a tótság szervezetében mint amilyeneket ma esz lelni lőhet. Chaüoupecky közlésére ismét Skultéty válaszol azzal, hogy a magyarosítás mar az 1500-as években kezdődik.Ekkor árasztják el idegen elemek a Felvidéket és ekkor kezdődik meg a Hahsburgok magyaroHitasa. §Brüsszel , február ló. /Magyar Távirati, Iroda,/ k népszövetségi Ligák Uniójának Brüsszelben tartott üléseiről potloan m ég a következőket jelentik: Az üléseken a Magyar Külügyi Társasagot Lukárs György volt miniszter es Paikert Alajos képviseltek. Az ünio nyilva nos nagygyűlést is tartott J a spar belga miniszter elnökletével, amelyen az angol, a francia, az olasz, a belga, a magyar, a lengyel, a svájci és a holland delegációkytörténtek felszólalások. Magyar re.szröl Lukacs György tartott nagy'tetszessél fogadott előadást. A kisebbségi bizottság előtt tárgyalás alá került Lukács György javaslata azon^sérelem ügyében, amely a Felvidék őslakóin esik azáltal, hogyha cseh hatóságok ujabban,* tömegesen megtagadják sok odavaló pclgár^községi illetőségének és eZen alapon cseh állampolgárságának elismerését. Ennek azután hivatal és nyűg dijvesztések és kiutásitások a következményei. A magyar dele 0 áció a kérdésnek a nemzetek szövetsége elé terjesztését javasolta', A kisebbségi bi?ottság teljesen méltányolta a magyar delegátus^előadását, mielőtt azonban az ügyet a nemzetek szövetsége elé terjesztenék, az Unió megkeresi a magyar és a cseh kormányt, hogy az ügyet megegyezéssel igyekezzenek egymás közt elintézni. Brabec prágai szenátor a cseh delegáció nevében-Ígéretet tett, hogy szorgalmazni . fogják kormányuknál a magyar kormánnyal való megegyezést. Az unió a magyar kormánynál való eljárásra Lukács Györgyöt, a cseh kormánynál való eljárásra pedig Brabec szenátort kérte fel. A kisebbségi ügyekben a népszövetség előtt való eljárásra vonatkozólag beterjesztett magyar javaslat.*at,melyet Magyary Géza dr. budapesti egyetemi tanár készitett, egyelőre albizottsághoz utalták tárgyalás é a javaslattétel végett, minthogy a csehországi delegáció is adott be hasonló javaslatot. A két javas lat együttes tárgyalás aíá kerül. A magyar de legééi .ó javaslatára a kisebbségi jogok, kccifiKáeiójáhak szükségességét is kimondották . Ez alkalommal először vett részt a tárgyalásokon a e Jf alá került magyar kisebbség is, amelyet Szullo Géza m ^^ S |"; s |^ e ? ° tartott, amig a cseh kormány elismerte a felvidéki magyar egyesuie^ a csehszlovák föderáció egyik tagja gyanánt. AnOTÚW ll-'/PITÍtl
