Napi Hírek, 1925. február/1

1925-02-07 [0101]

§ Bukarest, február 7. A kamara folyosóéin a közok­tatási rcforn novellájával kapcsolatosan érdekes beszélgetős folyt lc Sándor József magyar képviselő és: . . Angele3cu közoktatásügyi mi­niszter. között. A kölcsönös üdvözlés után Sándor József ezt kérdezte: - Hit fog válaszolni a miniszter ur a nagyar nemzeti kisebbség tiltakozö feliratára a felsőbb iskolai vizsgáztatást illetően? - Azt most neg igazan na: tudori. - Pedig a dolog nagyon egyszerű/ A kisebbségi "egyhazak és. pár­tok azt óhajtják, hogy a IV. cs VIII. osztályok utáni képesítési vizsgá­latról szóló törvénytervezet vótossék le a napirendről. Vogyc lc minisz­ter ur a napirendről ezt a novellát legalább addig, aiiig elkészül a négy középiskolai reforrrjavaslat. Ott újból felvetheti a kérdést. - Lehetetlen, nort ki tudja mikor leszól: készen a középiskolai javaslattal, .cz az ügy pedig sürgős. - Es miórt olyan sürgés? .. - Ucrt adatok halmazával rendelkezem s ezeket a Házban bc is fo­gói: mutatni, ,nivcl ozek egyúttal indokoljál: az eljárás sürgős voltát. - En meg ugy gondo-on, hogy egy ilyon Dfom keresztülvitelének a kc.élyek negnyugtatáj3a után kellene mogsertőnnio. - Kérem kedves képviselő ur, nckcri a ronáh érdekeket kell szem előtt tartanon* - Dc hiszen az alkotnány szerint na ni is "rouánok M vagyunk. A niniszter kitérőleg ezt válaszolta: A javaslat nár ko­rosztül ment r. uinisztertanácson, sőt nar a Házban is benyujtottan. - Az non tesz 3c;-üt, miniszter ur - mondotta Sándor. - Azért ne c el . lehot halasztani a tárgyalást a szerves nagy törvényjavaslat benyúj­tásáig, - Képviselő ur, ilyen nőg nem fordult elő a parlor ion tár izmus éle­tében. .- pehogynen, egész sereg példát tudnék felhozni mellette. - En pedig kijelenten - mondotta a miniszter igen határozotton ­hogy tarcakérdést csinálok belőlo. A beszélgetés itt véget ért, később azonban Angclcscu is­mét megszólította Sándor Józsefet s azt kérdezte tőle, hogy nik a kisebb­ségek kifogásai. ; 9 Sándor JOzscf igy válaszolt: Ez az uj rond keresztültöri az egy­haza.: autonómiáját azzal, hogy az érettségi vizsgát kiveszi az egyházi ta­nárok kezéből. Pedagógiailag 03 lélektanilag non állhat neg, hogy a tanulók idegen tanárok előtt vizsgázzanak, akik nem ismerik a gyermekek nyolo ev 7 iat ti szorgalnát, tanulását és természetét. Erkölcsileg kóptclonsóg annyi tanulót egy idegen áramlatban összegyűjteni s azután neg kerülő uton egye­tem numerus claususról van szóé . . A miniszter igy válaszolt: Ennek peiig neg kell lennie,nort ada­tain vannak arról, hogy 30.000--. re rug az cgyoteui hallgatók szona, .ennyit pedig nem tudunk tanitani. A magyar eredetű tanulói: különben is az erottségi utan mind külföldre vonnék. Az idegen vizsgáztatók pedig cgyíoman vizsgáztatják a születésű cg is rónán gyomokeket. _ x .. A beszélgetés azzal végződött, hogy Angelescu felkérte Sándor Józsefet, irják össze kívánságaikat, terjesszék a-niniszter elé s akkor ^ ^ajtt meglátja, hogy miben engedhet. ' A kolozsvári református -egyház nás egyházakkal együttesen orszá­gos tiltakozásra készül, csupán azt várja neg, hogy Nagy Karoly reformá­tus püspök hazatérjen Bukarestből, ahol egy küldöttség élén náris tiltako­zást jelentett be Tatarescu kisebbségi niniszteanél a készülő közoktatási novella ellen; A nénet-szász parlanenti párt p királyhoz, a niniszterelnck­noz, a Icűlügyi ós kisebbségi miniszterhez beadott nenorandunában Anghelesru egyszakaszos törvényjavaslata ellen ezeket a kifogásokat hozza fel: h ja­vaslat prejudikál a negigért egységesitő közoktatási törvénynek,prejudikál az egyház osjallan viszonyát rendezendő vallásügyi tösrénynek, továbbá a fele .rezeti iskolákról szóló törvénynek. Az ismeretlen tanári kar -előtt teendő vizsga pedagógiai képtelenség. A röviiidőn belül egy városban el nem szál­lásolható növendékeknek hét-nyolc napra való összezsufolása abszurdum és er.:olcsi veszedelmet jelent. A szászok hivatkoznak a magyar felekezetok ama érvelésére is, hogy az ó-királyságbeli törvény nódositása nem érintheti az ivrdolyben -rvényes közoktatásügyi törvényt.. A miniszter tervezete r.cn­csa.: a felekezeti iskolák nyilvánossági jogát kobozza él, hanem létalapjuk­oan is megtámadja Őket, amikor mindenfajta vizsgájukat n$0jifc^£V0®B?

Next

/
Oldalképek
Tartalom