Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-30 [0100]

U a d r i cl, január 30. /feavas/ hivatalos körökben kijelen-' tik, hogy narokkái j döntés szerint Raisuli ujabb cllontállást fojt ki. H /ÜTI/ : :'E o r 1 i n, január 30. A külföldi sajtó képviselőnok", fogadásárca dr.- Luther birodalmi kancellár kifejtette, hogy azokból a politikai és gazdasági vitás kérdésekből,amelyek Európa népeit a világkábo- • ru befejezése után valósággal a szakadék szélén tartották,akkor kezdődött a kibontakozás,amikor a jővátétcli kérdést a megértés alapjára helyezték. A londoni konferencián a világháború után először alkalmazták az egyenrangú tárgyalás módszerét s cz vezetett a Daves-tcrv életbeléptetésére, amellyel Európa gazdasági felépítésének alapkövét (le/tcttekj. Azt • vártuk, hogy evvel ak- kenforenciával olyan korszak kezdődik, amelyben a nagy nemzetközi problémát többé nem egyoldalú döntéssel,hanem az érdekek békés összeegyeztetésének utján fogják megoldani. Az a megértő együttműködés, melyet a londoni megegyezések végrehajtására irányuló sikeres tárgyalásokon az érdekelt felek tanusitottak, ozt a várakozást igazolni látszott, .' .IOtország azonban reményében súlyosan csalódott.Az északi rajnai zona kiürítése tárgyában a szövetségesek részéről megindultK nyilvános jegyzékváltás emlékeztet az első háború utáni óvok aggasztó és terméketlen módszerére. Az ügy már sokkal közelebb volna a megoldáshoz, ha a szövetségesek a iűzalomntcljes vitánál: a londoni konferencián annyira bevált eljárását most is alkalmazták volna. Az elmúlt nyáron tapasztalt fejlődéssel szemben a visszahatás Németország os az általános világpolitika szempontjából mélyen sajnálatos. Olyan oszá-jal szemben,amellyel a szövetségesek alig néhany hónappal ezelőtt a tanácskozó asztal mellett oldottak meg fontos problémákat s amellyel most is más kérdéseket a tárgyi ' „'•*:'" ogyodül/jl helyes utján vitatnak meg, a kölni zóna kiüritősónek életbevágó kérdésében a szövetségesek azt a jogot igénylik, hogy ugyanezt az országot a birói asztal mellet mint valami vá. lottat kczolj'ék és a meghozott Ítélet után a bizonyítási anyagra nézve teljes sötétségbon hagyjuk: Ez nem olyan poli tika,amely a népek közös céijainck szolgálatára válnék, 7V<vs ^n^cilry' A francia miniszterelnök tegnapelőtti beszéde azon igyekszik, hogy a Németország elleni szemrehányásoknak némileg több tartalmat adjon. Herriot szemükre hányj a,hogy az ideiglenes önkéntesek kiképzésével tartalékos apátokat állítottunk fal. Ha iíéraotországban akkor, amikor belpolitikai viszonyaink különösen veszélyes feszültségben voltak, néhány ezer diák nenany heten át bizonyos gyakorlatokat végzett,mit jelent oz a külföldre , nézve,amikor tény, /:ogy a hadviselőre nézve számottevő modern hadi eszköz -gesz 1; eme tor szagban többé már nincs ? Ily óriás méretű leszerelési '. akcióval szemben a herriot által cmlitctt pontok nem osnch latba. Komoly katona ilyen dolgoknak semmiféle katonai jelentőséget nem tulajdonit. A birodalmi kormány azonban szilárdan el van szánva, hogy a szövetségesek által beigazolt vagy tudomására jutó leszerelési visszaéléseket megszünteti.i, colból adják végül ide nekünk a több mint 18.000 látogatásról szőlő gielöntést s mi be fogjuk bizonyítani, hogy nem volt és ma sinCs ok ezt a részletkérdést a nemzetközi konfliktus jellegével ruházni fel.Belső négyzetünk, különösen a kommunista mozgalom olyan rendőrséget követel,amely .-criunycübcn yan nogszervozve. mint volt a háború előtt. A hadsereg a maga oros széttagoltsága miatt igen kovőaé alkalmas ennek a veszedelemnek le- • küzdésére, v •Ha clőitélot nélkül foglalkoznának özekkel a kérdésekkel,könnyű volna bennük megegyezésre jutni. Kerriot kijelentette, hogy a szevotségoseknc. es Amcrikéuiak tudnia kell, hogy Franciaország mindaddig nem lehet nyugodt, amíg hemctországből oz a fegyvercsörgők hangzik át hozzá. Kol naiianan i-eme tors zugban f ögyvorcs örgest? Szinte gúnynak hangzik, amikor : ix.. ct mondanak egy országról,amelyben nincs egyetlen fegyverkezési üzem s,m, meglevő hadifelszerelése ósdi es amelynek torülctőből 55.000 négyze-c.iiometort a szomszédos államok érdeké bon demilitarizáltál:? Egyetértek .e

rí

.iotval abban, ^hogy a fegyverek leszerelésénél sokkalta fontosabb az •'V

7

' icsz

orcles. No higyjo azonban écnlzi hogy a/ Herriot részerői idezott katonai szolgálati utasítás tételeiből a? erkölcsi leszerelés ..i. nyara lc

;

hot következtetni. A kaszárnyaudvar nom vasárnapi iskola.katonai utasításoknak csak egy célja van: a csapatok kiképzése. /folytatása. következek/