Napi Hírek, 1925. január/2
1925-01-21 [0100]
i X /-/ F á r i s, január 21. A kamara ülésének fovábbi folyamán C^aenin* a szovjet-kormány elismerésének kérdéséről mondott beszedőt. Bizonyítékokat hozott fel arra nézve, hogy Georgia szabadságban él.Ezután a cári kormány idejéből származó adásságok kérdésére tért át.Fejtegette a Franciaországban elhelyezett különböző kölcsönök feltételeit és elítélte az akkori francia bankokat és pénzügyi köröket. A bankok legalább 1 mi 11 iá: dot nyertek,Nőm igazságos az•clszcgenyedctt orosz néptől régi adósságok óimén milliárdokat követelni, mint ahogy az som igazságos, ha Amerika és ' Anglia a Franciaországinak kölcsönadott 130 milliárd megfizetését követeli. /Herriot miniszterelnök o szavaknál elutasi-tő mozdulatot tesz/ A szónok ezután emlékeztetett arra, hogy Franciaország többször kezdeményezett oxpediciő^az orosz-vszovjot ellen és milliárdokat adott az oroszországi polgárháború támogatására.Vádolta még Franciaországot avval is, hogy Lengyelországgal titkos szerződést kötött Oroszország ellen és körülzárási politikát folytatott Oroszországgal szemben. Herriot miniszterelnök tiltakozott Cachin fejtegetései ellen. Nem engedhetjük meg - mondta -, hogy szövctségcscinkhel való szabályszerű/kapcsolatainkat bármilyon hatalom is ellenőrizze. Elutasította azt a megállapítást is, hogy Franciaország olyan politikát folytat,amely Oroszországot körül akarná zárni. Ha a kisállamok,amelyeknek érdekeiről sző van, érdekeik védclmér© szövetkeznek, Franciaország ennek nem mondhat miaaiz:: ellent. A kisállamok ezt a saját megmentésük érdekében cselekszik es pedig nem ok nélkül, mert nyugtalanítják okot azok az események,amelyek epen a kis államokra vonatkoznak. A miniszterelnök itt utalt a legutóbbi eszjországi^eseményekre és hozzátette, hogy ily• körülmények közt efjiető,ha ezek a kis államok egymásra akarnak támaszkodni. Franciaország mindig azt a nézetet vallotta, hogy a kisállamoknak épen olyan joguk van az élethez, m mint a nagyoknak.Qnachin képviselő azt mondta, hogy Georgia nem tud megélni, ha nem csatlakozóig egy nagy államhoz. Ez a teória nagyon veszedelmes, mert ebben benne van az egész irlerializmus. Ennek a teóriának a nevében vindikálták a nagy államok azt a jogot, hogy a kis államokat magukba olvasszák. Franciaország ezt a genfi közgyűlésen pontosan ki is jeléntette. Hangsúlyozta, hogy elve a szabad lélekkel biro kis államokat védeni.Becsüljük mindazokat, akik őszintén dolgoztak & Franciaország és Oroszország köz; jo viszony helyreáílitásán és óhajtjuk, hogy ennek a politikának jövője is legyen. Szükséges azonban, hogy a kis államok; is bjj: janak a biztonság érzésével azokban a szövetségekben,amelyekben megyegyeztek, A kis államoknak^ joguk van intézkedéseket tenni a saját védelmükre és a Franciaországgá', való szövetséget nem szabad a körülzáirási politika vádjával illetni.Ali ez , különösen olyan oiszágra mint Lengyelország,amely a kis államoknak ezt a jogát megváltotta. /Élénk tetszés./ \ 9a l Az ülóafc este8 érakor ért véget. /HTI/ ;kT Roma, január 21. /Wolff/ Valamennyi esti lap a francia miniszt elnöknek a tuniszi kérdésről tett nyilatkozatával foglalkozik. A Tribuna azt véli, hogy elég HZSÍSSK sok üres bókot hallott már Olaszország, most már végre baráti tetteket szeretne látni. A tuniszi.olaszok szamára szaba kérdésnek kell maradnia, hogy olaszok akarnak-c maradni, mert különben vége az olasz-francia barátságnak. A Popolo d' Itália szorint az a körülmény, hogy Herriot igy beszél , főleg a fasciszta kormány érdeme. Franciaország belátta, hogy nem marad számára más hátra, mint megegyeznie Olaszországgal. A kérdést most végre véglegesen meg'kell oldani. Ettől a megoldástol függ Olaszország es Franciaország viszonya. A Comcrc d? Itália azt irja, hogy amig a tuniszi olaszok donacionalizalának Eamoklos^kardja Olaszország fölött lebeg, addig Olaszország nem haladhat komolyan együtt Franciaországgal./MTI/
