Napi Hírek, 1925. január/2
1925-01-16 [0100]
/A_pénzügyi bizottság üléséről szála közlemény " . ötödik részlete./ tökéletes munkát végezni ncn lehet s minden uj intézménynél mutatkoznak gyermekbetegségek ; A maga részéről arra törekedett, hogy ezeket a bajokat lonyescgcsse, talán nég uindig autatkoznal: hibák és bajok, ezek rövidcsen neg fognak szűnni. A legnagyobb bajon azt hiszi, sc^itettünk aár és ez az volt, hogy a legtöbb városban az őrszenélyzeti létszán és a tisztviselői létszám is nagy volt. Az őrszemélyzetet nagyon redukáltul; és a tiszti létszámot is csökkentettük, ugy hogy az 1920-as 12.000 főnyi létszánbői 8000 toronyi létszámra nentünk le. Ahol túlságos) magas lét szán mutatkoznék, ofrt^^ továbbra is fogunk nyesegetni, nert nézete szerint egy rendőrség csak akkor működhetik igazán jól, ha annak létszáma negfelcl az illető város fejlettsegének és az ott élő lakosság számának.. r Még egy tételre óhajt'': kitárni. Nevezetesen a lapok, nem tudom milyen számadatok alapján, többizben azt irták, hogy a belügyminisztérium jelenlegi létszama magasabb, mint.iamennyi az egész ország területére szabott létszám volt 1913-14-ben. Ez abszolúte nem felefmeg a valóságnak. Az 1914-15-iki költségvetési évben 463 fő volt a belügyminisztérium központi létszama; 1917-18-ban, tehát ^ihaoorus'lutolsó) esztendőben ez a létszám már 530-ra^emelkedett. Igaz, "hogy további emelTfeedés volt közvetlenül a forradalom utan, amikor 546 főnyi létszám volt a belügyminisztérium központi igazgatásánál. Mi azonban ezt a létszámot redukáltuk már eddig is 340-re. Azt hiszem, hogy ez a két számadat egymással szembeállitva igazolja azt, hogy becsületesen végrehajtottuk a létszámcsökkentést. AZ pedig nem egészen igaz amit^egyesek mint elérendő idetft állitanak föl, hogy a minisztériumok létszámának pontosan olyan arányban kell csökkenni, mint amilyen arányban az ország területe csökkent. Vannak bizonyos dolgok, amelyeket nagy országban es kis országban egyaránt épen ugy el kell végezni, anezyek a központi szerveknek ugyanannyi munkát adnak, diisországban is, mint nagy országban. Nálunk^uj helyzetünknél fogva különösen vannak ilyen dolgok, ezek azonban idővel remélhetőleg csökkenni fognak. Kritika tárgyává tették több oldalról még azt is, hogy a belügy^f 13 , 2 *^ 1 } 11 ? iaost, a nehéz viszonyok között épitkezik, t.i. sokan ugy fogjam íol a kérdést, hogy a belügyminisztérium épületére azért emelt\3ik ujabb emeletet hogy a hivatalokat^kényelmesebben helyezhessék el, holott a cél . nem ez volt, hanem az, hogy kiüritsék azokat az objektumokat, amelyeket a belügyminisztérium egyes szervei a város különböző helyein elfoglaltak. \ kiürítettünk egy egész szállodát, azután egy .n.ndrássy-uti palotát, kivünultun.: n kultuszminisztóriumhoz tartózó országos levéltárból és kiüritettünk negy epületet a várban. Sokkal több helyiséget adtunk tehát át a közforgalomnak mint amennyit épitettünk és azt hiszem nagyon sok ember, aki lakasnoz jutott es lakáshoz juthat, áldani JCogja a belügyminisztériumot hogy annyi helyiseget kiüritottünk, viszont megvan a közigazgatásnak az az előnye, nogy valrmemyi belügyi központi hatóság egy helyen van.A bizottság ezután p< -ois^gvetest általánosságban elfogadta. ,./oipct^iA részletes tárgyalás során Ugrón Gábor kijelenti, hogy a negyeai 'V. . . "• '•' -k.-..* - '.a felvett költségek rendeltetését a belügyminiszter felvilágositása után most már telj oson tiazzan latja és így a cifcik'et a faága részéről is elfogadja. A VIII. cimnél ^ • Horansz.:y Dezső felvilagositást kér abban a'tekintetben, hogy az irodalom es színművészet hegydijr.ira vonatkozó oz a tétel miért nincs a belügyi tárca neiyett a kultusztárcához áttévc, a belügyminiszter megjegyzi, hogy crrenezve egy igen csekély r.lnp áll rendelkezésre s igy a pénzügyminiszter iog gondoskodni ezekről r kiadásokról: A bclügyminisztorncnk a felvilágosítását ugy a felszólaló, mint a bizottság helyeslőleg tudomásul vette. Ezzel a belügyi tárca költségvetését ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta a bizottság. ' /Folytatása következik./ ' , B é c s ,január 16. / nemzetgyűlés elfogadta az osztrák közrír> s ~ s ? S A' Bfi&rar királyság között kötött állrmszcrződés pótegyezményét V^^"— ni , u ^^ Sr ' int ~£ cmr ' ini allnmszcr zodés alapján Magyarország részéről Ausztriának átengedett területen élő r Ü'almrzottakkal, nyugdijasokkal, özvcgyokkel es árvákkal szemben való e 1 járásról./ [TI/
