Napi Hírek, 1925. január/2

1925-01-20 [0100]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: Mosonozolnok köZ30gnép . a kül* ' döttségo kereste fol ma délelőtt Mayor János földmivoléaügyi minisztert, A küldöttséget Kühnc Lóránt őa Noübergor Ferenc nonzetgyülos1 képviselőt vezették éa előadtak a közaégnek azt a kérőimét, hogy a . r ' • fÖldnivelóaügyi niniaztor járjon közbo a nosonszolnoki fóidrof ornelooráa gyor3itása érdekéhez Maycr János föl dnivoléaügyi niniaztor nagy megőrtcaaol fogadta a küldöttaégot éa biz toaitotta támogatásáról. Ugyanez a küldőttacg azután felkoreate - - Füzeaaőry tanácséi^ nököt^ az Országos Pöldbirtokrendező Birőságnál, aki azintén megígérte támogat ás át ügyük ninől gyoraabb elintézéaa tekintetében* /Az kicin elleni perben hozott itólot indokolásának folytatása| Ebben pedig kodvozméi^t látni lehetetlen nég akkor is, ha a bank egyea közéleti férfiak igényének netán olaőbbaőget biztosított, mert , az olc re láthatatlan tőzadci oaélyok között ni aen garantálhatta azt, hogy a kcdvűznőnyeaoa elhelyezett réazvényok árfolyana okvetlen tyoroséget hoz, s nem fog a kibocsátási ár alá sülyo'dni. Az ilyen rólativ értelmű kedvezmény pedig logfoljobt üzleti élelnoaaóg,. óaotlog clczékenyaég, mi nég egynagóban aligha lőhet ;.lkalnaa a vádlott által •,<-* Jelzett lokötelezési randszor létesitésero. E puszta tény alapján lehetetlen feltételezni azt, hogy ezáltal a kormány vagy nemzetgyűlés, vagy ennek tagjai közéleti hivatásuk gyakorlatában "feszélyezve" lennének, vagy pláne a bankokkal azomben magukat loköteieíjvo erezhetnek, non is /onlitvo azt a tényt, hogy egy eaetleg fennálló leköt jlozéai^rendazer esetén a baritok valóban toto.es hasznával és a lekötelezendő egyének.társadalmi ós erkölcsi nívójával szemben lehetetlen csekclyaőg a juttatott úgynevezett "kodvezmeny" ugy' egyenkint mint teljes összegében.ani mór nagábs-r- ia teljes cá.folat* Hybnatókkil kiemelendő az> hogy a kihallgatott érdokeltek rendre- megcáfolták a vádlott által boáilitott l.kötelozési Vagy ajándékozási látszatot azzal, hogy valamennyien még a jegyzési határidő :latt a^b^nkszokásoknak megfelelő módon olőjegyeztettők magukat részvényvásárlásra ős az előjogyzéa viasztorhea kötelezettaégét tartották még arra az esetre ia, ha az árfolyam a kibocaátaai nivó alá. esett volna Á vádlott bizonyitani kivánta ezt is, hogy a bankok miként részednek kedvezményben a kormánytól, Igy állit ja, hogy a. jegy intézet felállításáról szóló 1921. évi XVI. t.c, 2. §.-a szerint a jegyintézet által fcly ásítható kommerciális hitelek összegét a kormány törvénytelen hozzájárulása folytán messze túllépték. A biróság azon a nézoten van, hogy az a kérdŐ3, vájjon a kormánynak saját hatáskörében tett intézkedései torvényesok-o vagy aen, tisztán a nemzetgyűlés elé tertezik és bírói nerlogolés alá nem vonható. Igy e tárgyban a bizonyítást .«.!<;. rv

s* a limino el kellett utasítani, \ Tővos vádlottnak az felfogáaa is, hogy . "» x tényállit.asainak valódiságát az 1923. augusztus 10-én közölt igazságügyi kommüniké is bizonyltja. £ kommüniké ugyanis távolról sjr: igazolja az inkriminált tényállítás valódiságát ős nem megállapitás- annak, hegy a kot^any pénzügyi politikája tette lahetővé azt, hogy a b^i-kok nyereségeiket közéleti tényezőkkel „ * £ negosztják, őket lek^nyorozik, hanoié e kritika melynek alapgondolata egyezik ugyan a vádlottnak védekezése során nyilvánított erkölcsi felfogásával, de nom i vádló kijelentla ténybeli alapjával. . . /Folytatása köv3tkezik./