Napi Hírek, 1925. január/1
1925-01-07 [0099]
/^forgalni^adó-ankét folytatása/ Rámutatott a pénzügyminiszter azokra a nehézségekre is,amelyek az osztrák rendszer megvalésitásánál jelentkeznének. Ez amellett^ hogy hosszas tárgyalásokat vesz igénybe, nyitva hagyja még azt a kérdést is, hogy ezen az uton lehet-e föltétlenül biztosítani az állam háztartása szempontjából megkivánt bevételeket. A kérdést ugy állitotta fel, hogy vagy megmarad a mai rendszer mellett és u akkor'szükséges minél gyorsabban .olyan intézkedéseket tenni,amelyek ennek" visszásságait kiküszöbölik, vagy á koll térni- uj rendszerre, ezt azonban minden vonatkozásában a legnagyob alapossággal kell megvitatni és megfontolni, mert nem lehet kitenni esetlegességeknek az oly sok fáradtság után biztositott államháztartási egyensúlyt. • Az érdekeltségek részéről ugy a mezőgazdaság,mint az ipar és a kereskedelem képviselői felszólaltak, /.^emíV/v Báró Szterényi József különösön négy vonatkozásban kivan intézkedést tenni: Elsősorban is a nagykereskedelemben kívánja a mai állapot megszüntetését,amely a belföldi kereskedelmat kedvezőtlenebb helyzetbe hozza a külföldi kcrcskedclcmmcl|. Szóvátette a nálunk és más államban telephellyel biró vállalatok itteni központjainak kedvezőtlenebb^elbánását .Rámutatott az iparban felmerülő anomáliákra,amelyek legélesebben az exportnál jelentkeznek.Megállapítja, hogy a detail-kereskedelemnél a, forgalmi adó tul sok fokozatban jelentkezik. Azt hiszi, hogy ezeket a kérdéseket a mai rendszer mellett is"meg lohet szüntetni. A gyáriparosok részéről Fenyő Miksa szólalt fel hosszasabban. Ugyanúgy foglalkozott a kereséssel, mint Szterényi az ipar szempontjából, dc másrészt^állást foglalt a mai adórendszer ollón,amely amellett, hogy a belső termelésre és kereskedelemre kedvezőtlenül hat, a vexaterikus ellenőrzés folytán az adóalanyokra nézve kellemetlen és költséges. Az OMKE részéről Székács] alelnök és . : BodrogtyJózsef szólaltak fel. Mindkettőn a kereskedelem szempontjából- vitatták meg a kérdést és az osztrák rendszer mellett foglaltak állást. i^cíit-C A kereskedelmi és iparkamara részéről Marton Gyula alelnök szólalt fel, aki cz aljajkUómmal nem foglalkozott érdemlegesen a kérdésssel, hanem jaVaslatot tett olyan irányban, hogy a különböző érdekeltségeknek nyújtsanak módot álláspontjaik részletes kifejtéséro. A mezőgazdasági kamara részéről Marschall Fcrcno nemzetgyűlési képviselő, az OMG-E részéről pedig Mutschcnbachcr Emil igazgató szólaltak fel*. Örömmel állapították meg mindketten, hogy az ipari és kereskedelmi érdekeltségek majdnem kivétel nélkül* - OZ. uj rendszerre való áttérés esetén is - nem kivanják a mezőgazdaság megterhelését.Ez arra vall, hogy a többi érdekeltség is belátja nemcsak a mezőgazdaság nehéz helyzetét, hanem azt is, hogy a mezőgazdaság közvetett formájában egyik legerősebb viselője a forgíákmi adónak, ami végeredményhon mindig áthárul a fogyasztóra.Elismeri ugyanekkor azt, hogy sok kifogás emelhető a mai forgalmi adó-rendszer ellen és jogosultnak tartják azfipar és kereskedelem részéről fölhozott panaszokat ; mint ahogy magának a mezőgazdaságnak is/df/jnnak ebben az irányban sérelmei. Tárgyilagosan hajlandók minden olyan megoldásra,amelyek a sérelmek kiküszöbölésére vezetnek. Többek hozzászólása után Bud János miniszter összegezte a konferencia eredményét. Rámutatott arra. hegy a kérdés megoldásánál egyéb szempontokat is : . mérlegelni koll. Nggyon fontosnak tartja a kisipar helyzetének megvizsgálását a forgalmi adó után való megadózós szem-* prntjából. Ugyancsak figyelmébe ajánlotta az érdekképviseleteknek azt is, hogy nagy figyelemmel kell lenni a városok részeltetősének kérdésére is. Hajlandónak nyilatkozott minden olyan megoldásra,amely az államháztartás egyensúlyának veszélyeztetése nélkül akár a mostani, akár mas rendszer mellett a forgalmi adónak a toraclősrőjés a forgalomra való káros kihatásait és viszásságnit megszüntetik. Ezért' csoportokba osztva fogja a .tárgyalásokat egyenként oz érdekeltségekkel lefolytatni és ennek alapján fog részletes tervezetet kidolgoztatni, hogy azután ismét alkalmat adjon majd az érdekeltségeknek állaspontjaik kifőjozésrc<juttatására. ALTI/
