Napi Hírek, 1924. december/2

1924-12-16 [0098]

§ A Magyar Távirati Iroda .jelenti: Az 1922:XVII. t.c. azt a felhatalmazást adta a kormánynak, hogy amennyiben négy hónapon belül törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, a kivételes hatalmon alapuló" azok a rendelkezések, amelyekről ez a törvényjavaslat intézkedik, mindaddig hatályban maradnak, amig a nemzetgyűlés a törvényjavaslat egyes rendelkezései tekintetében állást nem foglalt. Ennek a rendelkezésnek alapján nyújtotta be^annak idején a belügyminiszter a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek különösen a személyes szabadság korlátozásáról szóló '. S.AÍ-JÍUJÁ3L 3-6 szakaszai voltak erős támadásoknak kitéve. Ez a javaslat tárgyalás alá nem kerülvénma kormány formai okokból a nemzetgyűlés ülésszakának berekesztése miatt az uj ülésszak megnyíltáig kénytelen volt visszavonni. Az uj ülésszak megnyíltával azonban a mai napon a belügyminiszter ismét a nemzetgyűlés ele terjesztette mindamellett lényegesen megenyhített rendelkezésekkel. Eltekintve ugyanis attól, hogy az egyesülésre és gyülekezésre, továbbá a posta-,távírda- és távbeszélőforgalom ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések ebből teljesen kimaradtak, a személyes szabadság korlátozásáról szóló régi, 3-6. terjedő szakaszok helyébe az uj harmadik szakasz lépett, amely csak szükkörü felhatalmazást ad a rendőrhatóságnak, $Lz% 'u^ni illik, hogy ha a minisztérium megállapítja, hogy valahol olyan mértékű nyugtalanság, vagy izgalom mutatkozik, avpgy olyan irányú Szervezkedés észlelhető, amely^ a közrendet komolyan •h veszélyezteti, azokat, akik maguktartásával vagy tetteikkel arra az aggodalomra adnak okot, hogy lakó- vagy tartózkodási helyükön az állam ér— dekeit^ a közbiztonságot, a közrendet, vagy a közgyugalmat veszélyeztetik, a rendőrhatóság illetőségi községükbe utasíthatja, ahol reájuk a toloncszabályzat rendelkezései irányadók. Az illetőségi községébe utasított személlyel szemben a rendőrhatóság természetszerű preventív jogkörénél fogva egyéb szükséges intézkedéseket is foganatosíthat, de csak akkor, ha ezt a helyzfit komolysága megkívánja. Sőt végső esetten fenyegető veszedelem elhárítása céljából, vagy ha az oda utasított személy a rendőrhatóság rendelkezéseihez nem alkalmazkodik, őt a rendőrhatóság őrizetbe is helyezheti. Ez az őrizetbe helyezés azonban kxJtfc két hónapnál nem terjedhet tovább és^ujabb két hónapra csak abban afc esetbon hosszabbítható meg, ha a rendelkezés alapjául^szolgált veszedelmek az első két^hónap leteltekor is olyan mértékűek volnának, hogy emiatt a tett intézkedésok megszüntetése aggályosnak mutatkoznék. Ezek az intézkedések jelentékenyen enyhébbek azoknál, amelyeket az első^izben benyújtott törvényjavaslat tartalmazott és nem haladják meg azt a mértéket, mely az ország belső rendjének, közbiztonságának, és köznyugalmának, tehát az faliam legfontosabb érdekének biztosítása végett elkerülhetetlenül szükségesek. Az illetőségi községbe utasítás, amely csak ott történhetik, ahol ennek szükségességet a minisztérium megállapította, egymagában osak kevéssé korlátozza a személyes szabadságot, az pedig, hogy a fentebbi okokból illetőségi községébe utasított személlyel szemben is az általános rendőri szabály, tudni illik a mindenkor hatályban álló tolonc szabályzat rendelkezései irányadók, atban a tekintetben nyújthat teljes megnyugvást, hogy az ilyen személyekkel szemben tanúsított elbánás körül politikai tekintetek nem játszhatnak szorepet. A szigorúbb rendelkezések alkalmazása egyfelől olyan feltételekhoz van kötve, amely az azokkal való visszaélést szinte lehetetlenné teszi, másfelől a legsúlyosabb óvóintézkodés, tudni illik az őrizetbe vétel/ olye.n szük időhatárhoz van kötvo, amely azzal a veszedelemmel szemben, amelynek megelőzésére irányul, túlzottnak egyáltalában nom mondható.