Napi Hírek, 1924. december/2
1924-12-17 [0098]
Felkéri továbbá a nagygyűlés a magyar képviselőket és azené— torokat, hogy a parlamentben, a szenátusban es a^kormánynál a kivándorlási ügynökségek számának csökkentését szorgalmazzák és felkéri végül a ma«gyar egyházak püspökeit, hogy a lelkészkedő papsághoz intézendő körlevélben hivja fel a hivek figyelmét a kivándorlásra csábitó irodák lelkiismeretken működésére. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Sebessy János x a közigazgatás és választdi jog reformjára vonatkozóan terjesztett elő határozati javaslatot, amely tiltakozik a prefektusok és jegyzők jogkörének túltengő megállapítása ellen,valamint minden olyan törekvés ellen, amely az erdélyi részek közigazgatási be— osztáaának, különösen a székelyeklakta területeknek a ma^ar nemzeti-^ ségi kisebbség sérelme); történő megváltoztatásával a magyar kisebbség politikai érdekeinek kellő képviseletét lehetetlsnné teszi. J f*e A határozati javaslatot elfogadták. Ezután ^arabás Béla, az Aradi M agyar Párt elnöko, az erdélyi zsidóság helyzetéről szólva, hatá%zati javaslatot terjesztett be. A határozati javaslat igy szóljjMóndja ki a magyar párt brassói nagygyűlése, hogy a Bomániához csatolt volt magyar területek zsidóságát,amely hü maradt magyar anyanyelvéhez, műveltségéhez, kultúrájához és^régi magyar'szokásaihoz, a romániai magyarság integráns egységébe tartozónak tokinti,Mig egyfelől a zsidóság ' összes : „ r érdekeit a magyar párt,mint eddig is, testvéri érzéséül felkarolja, támogatja és azokért mint saját kisebbségi ügyeiért dolgozik, másfelől elvárja, hogy a magyar zsidóság a magyar párt alkotmányos keretein belül a régi hűséggel és lelkesedéssel vesz reszt a magyar párt áldozatkész tevékenységében es erélyes küzdelmeiben. A határozati javaslat indokolásában Barabás^Béla ezeket mondotta: Amióta a sors elszakított minket M agyarbrszágtól, édes anyánktól,' az a kérdés merül fel, hogy itt, ujabb' hazánkban kit tekintsünk magyarnak. •Azt gondolom, ho^y mindenkit magyarnak kell tartanom,aki magát magyarnak erzi, hiszi es vallja. B arabás B 0 i a szavaira Leitnor Mihály hunyadmegyei kiküldött reflektált.kekünk; ma.gyar zsidóknak -mondotta - különös okaink vannak ragaszkodni az anyanyelvhez,amely nyelven gró*f Csáky Albin adott recepciót. 43 erdélyi és bánáti ssidóságnak zöme igy gondolkozik: Nom engedjük elszakítani magunkat a magyarságtól.amelynek ezt mondjuk: Testvérek voltunk/ ezer évig, testvérek voltunk a boldogságban, azok maradunk a megpróbáltatások napjaiban és utolsó leheletünkig kóvstünk töviaos utadon. Ezután Ugrón István, a magyar párt újonnan mogválasztott elnöko elismerését fejezte ki a nagygyűlés zavartalan és magasnivóju lefolyása felett, majd igy fejezte be szavait; Lőhetnek pártunkban befelé ellentetek, nézetkülömbségek, sőt súrlódások is, de kifelé egységünk szilárd és oz mindig kifejezésre jut, amidőn nagy kérdésekről van sző. Orömmol^láttam, hogy a társadalom minden orsztálya részt vett a brassói nagygyűlésen, Az elnök beszédét a nagygyűlés tagjai viharos éljenzéesel fp- , gadták. A nagygyűlés iránt egyénként,amely ' * " . délelőtt 11 órától <bhri^ 3/4 5 óráifl tartotta a város közönsége részéről, de a vidékről is nagy erdők lődés nyilvánult meg. -A.Vigadó nagytarmét és karzatait az érdeklődő közönség roskadásig megtoltÜtte.
