Napi Hírek, 1924. december/2

1924-12-17 [0098]

r V ' v ' — — -v^-w ^ w — v / A romániai magyar párt kongresszusának III, folytatása/ Veterány Viktor a nyelvhasználat kérdésében felmerült sérelmei, tárgyában tett inditványt. Történelmi visszapillantást vetett álmagyar^parlamentben annak idején román részről Xplhangzott felszólalásokra, és a trianoni szerződősnek a kisebbségekre vonatkozó pontjait felsorolva kijelentette, hogy mindezek a törvényes intézkedések azt a reményt keltették, hogy a 2 millió lelkeit számláló,Románia aránylag lege re se*.*, kisebbségének/a magyarságnak a nya nyelvhasználati joga biztosítva lesz, de az eddigi román kormányV<intézkedései épen az ellenkezőjéről tesznek^tanúbizonyságot, A kisebbségi iskolákat teljesen aláaknázták, a kultúrintézmények működését lehetetlenné tettekJL magyar színművészet elé leküzdhetetlen akadályokat gördítenek, a magyar ' könyvek ibhozatalát illuzoriussá teszikyUgy a közigazgatás/Elint a jogszolgéltatás torérői a magyar nyelvet teljesen kiüldöztek, A liberális kormány iskolaügyi politikája bizonyítja, hogy a magyar nemzeti kisebbség Románia legmostohább gyermeke. Statisztikai adatokkal -igazolja, hogy Magyarországon 1912—ben 3 millió román anyanyelvű lakosnak 1295 görög-katolikus és 169C görögkeleti román tannyelvű elemi iskolára volt, vagyis minden 1005 román lélek számára romántannyelvü felekezeti iskola állott rendelkezésre, hplott az ó-király sagban minden 1335 egyénre jutott o

gy_ej.effil_iskola. Tehát jje /allitól

ag) a román nemzeti kisebbséget^annyira üldöző regi Magyarországon a román kise

bbségnek a saját anyanyelvén való elemi oktatás lehetősége 33 ^-rkal (yjDltJ kedvezőtb) a háboruelctti Románia lakosságának elemi oktatásánál. ' A román kormány tehát teljesen méltatlanul üldözi a magyar kisebbséget. Súlyos^sérelem a magyar nyelvnek az igazságszolgáltatásból és a közigazgatásból való kiszorítása. határozati javaslatot terjeszt elő,amelynek érteiméber. a párt ^azzal a kéréssel fordul a királyhoz, a miniszterelnökhöz, a közoktatási és belügyminiszterhez, hogy a kisebbségibelemi-vés középiskolai oktatás az eddigi alkotmányellenes rendelkezésok hatályonkivül helyezésével, a magyar kisebbségi anyanyelv jogainak teljes - . respektáláséval ujjászerveztessék, a felekezoti iskolák autonómiája és nyilvánossági joga helyreállíttassák, az eddig bezárt iskolák nyilvános működési engedélye megadassék, a magyar kisebbségtől a legkülönbözőbb indokolással elvett ingatlanok ^visszaadassanakj, A javaslatot egyhangúan elfogadták,, e-'£y>/'/ Ezután Sándoa József tartott nagyhatású beszédet az erdélyi magyarság sérelmeiről. A kormánypárt korifeusai, a magyar renegátok és árulók szerint a magyarság boldog, sót a székolységről azt mondják, hogy boldogabb, mint a magyar uralom idején, ja_ boldogságéi legfeljebb egy uj hegyi beszédet lehet tartani. Ezután a hegyi beszéd formájába öltöz-. tetve elmondja, hogy a magyarság csalódott a ' .*.* \ wálsoni evangéliumban^ csalódott a gyulafehérvári határozatokban, csalódott a békeszerződés ama pontja tekintetében, hogy \ háború alatti politikai magatartásáért senki sem üldözhető, mert meg a magyarság elődeit is naponta szidalmazzák, hogy mint jövevény nemzet ezer éven át ogyebet som tett, mint magyarosította a románokat. A békeszerződéssel ellentétben áll a kegyetlen honosaági törvény, a kiüldözés és voxatura, a nyilvános hivataloktól és méltóságoktól való elzárás,a'magyar nyelv használatának és a vallásgyakorlatnak drákói megszigorítása. Megemlíti a miniszterelnöknek a szóló egyik kérdésére tett ezt a kifejezését: Itt nincsenek kisebbségek, itt mindenki egyenlő. Ebből csak azt láttam, hog^ szembeállítva & magyar és román népfajTj lehetetlenné tették annak az őszinte emberi érzelemnek érvényesülését,amelyet a magyarság a múltban évszázadokon át ugy-<Í3 mint Románift szövetségese, ugy-^is mint nemes gondolkozású és jóindulatú nemzet'a románság es különösen a jámbor,vallásos román népj iránt tanúsított, A kormány a forradalom alatt készült választói jegyzékek alapján a választási elnökök hallatlan önkényével és az urnák csodás átlényegülésév^l nemcsak a magyarság, hanem a román ellenzék túlnyomó részét is egyszerűen letarolta, Az 1922.avi választások soron a 2 milliós magyar párt jelöltjeiből^ amely az ország lakosainak egynyolcada, az általános egyenlő, titkos és arányos választási rendszerrel a kineveaett állitólagfc^Vfc magyar renegátokon kívül csak három szenátor és ugyanannyi képviselő juthatott be a parlamentbe, holott ha a csatolt terület 5,114,000 lakosából a legújabb román statisztika szerint is csak 1.305.000-re vesszük a magyafeágot, akkor is 51 magyar képviselőnek*és 23 szenátornak kellene az ország törvényhozása $ ban helyet foglalni*/, /Folytatása következik/