Napi Hírek, 1924. december/2

1924-12-17 [0098]

A nagygyűlés egyik legérdokomb mozzanata volt Csetry Jánosnak, a marosmenti munkásság képviselőjének felszólalása. Kijelentette, hogy a marosvölgyi munkásság,amely fennállása éta támogatja az elnyomottakat, együtt akar küzdeni a magyarsággal. /Lelkes éljenzés/ Mindenki érzi, hogy isteni igazságok nem nyomhaték el és bár a földretiportak jajszavai az égbe kiáltnak, bietosak lehetünk benne - mondotta —, hogy a hatalom részéről azok nem fognak orvoslást nyerni. Számolni kell azzal, hogy ..miként " elnyomott kisebbség. van- '^elnyomott magyar munkások is vannak. J^pen ezért a munkásság i~ (^Ugy) teljes támogatásával indul meg ez a brassói nagygyűlés,amely az elnyomott magyar népkisebb— ségnek felszabadító harcát jelzi. Az erőszakos elnyomás alól való felszabadulás küzdelmei mindenkor harcot jelentenek, mert magát az elnyomást is harcok árén hozz'a létre a hatalom. Aki ebben a harcban gegyvert fog, az nem lehet bűnös, mert az erőszak kényszeri cetté arra, hogy az erő-^ szakhoz folyamodjék. Az erőszakos elnyomás lerázásának egyetlen célravezető eszköze az. elnyomottak tömörülése és összetartása. A munkásságnak éa különösen a magyar munkásságnak tehát a népjogok kivívása terén k*zös táborban lesz a helye. Ezért a küzdelméért sem a magyarságot, sem a magyar munkásokat nem lehet hazafiatlansággal vádolni, de igenis hazaáruló az, aki az imperializmus és a hatalom kínzó eszközeivel rak bilincseket a népre.. A magyar népkisebbség és a marosvölgyi munkások a közös kultúrharc megvédésében* a közös igaz/ és győzelem kivi vásárán utolsó leheletéig együtt fog küzdeni* (ÍOM Cfitftry nyilatkozatát a nagygyűlés szűnni nem akaró lelkes ól— jenzéssel fogadta. ^akkay Sándor református püspök-helyettc3 egy óránkat tartó beszédlen ismertette az iskolakérdés ügyét. A magyar kisebbség - mondotta nem akar állam lenni az államban, de anyanyelvéhez, kultúrájához, vallásához életénél is jobban ragaszkodik és o kincseit gyermekeire is át akarja örökíteni. Részletesen felsorolta ezután az összes iskolai sérelmeket, amelyek a megsemmisülés veszedelmét jelentjj^az iskolákra és a kisebbségi nevelésre, határozati javaslatot terjeszt elő,amely szerint mondja ki a nagygyűlés, hogy ragaszkodik a magyar nemzeti kisebbségi oktatás és nevelés örök emberi törvényes jogaihoz, elsősorban a meglévő sok-'százados tradi Cl°n aíapuló felekezeti, azután pedig a Parisban kötött kisebbségi egyez-r menyben biztosított autonóm iskolák fenntartásának,vezeté-sénok ós fejlesztésének jogához és utasítja a pártvezetőséget az iskolák érdekében az e— gész magyarságra kiterjedő népmozgalom megindítására, valamint arra^hogy a parl€(mebitbenya kormánynál és minden hivatalos tényező elötty

v . ' ÍÍ£ ». legszentebb jogok megsemmisítését oélzó sérelmes (tiltakozz. ». a kormányintézkedések ellen, ce^ ^A javaslathoz először ifj.Csiszár Lajos marosvásárhelyi iparos szólott. Azt mondotta, hogy agitátorokra van szükség, akik a népet felrázzák és gazdaságilag neveljék. Az elnök Csiszárt figyelmezteti, hogy eltér a tárgy tói,mire Csiszár befejezi beszédét azzal, hogy a munkásságot is vegyék be a pártba. Kisebb vihar támadt Poutschlor Géza kalotaszegi ügyvéd felszólalásánál, ^eutschler azt mondotta, hogy a kormány nem a magyar párttal, hanem a magyar néppel akar tárgyalni. Szavait viharos ellentmondások követték, • Ezután Gyárfás Elemér kérte a nyugtalankodókat, ne legyenek igazságtalanok azokkal szemben, akik a püspököktől lefelé a legkisebb emberig annyit fáradtak a magyar ügyért. G-abányi Imre ügyvéd szembeszállt azzal az állítassál, mintfift a magyar párt és az ezt alkotó szervezetek tagjai nem képviselnék a magyar népet, A gyűlésen a magyar nép van jelen - mondotta ' s *v--wv* ..• c s nem engedik, hogy a magyar népből bárkit is kiközösítsenek. Ha szegények és nyomorultak vagyunk is, egymás ellen ne harcoljunk. A határozati javaslatot a nagygyűlés elfogadta, /Folytatása következik/