Napi Hírek, 1924. december/1
1924-12-04 [0097]
§ Almási '-'zalay László volt vallás és közoktatásügyi államtitkár december c—án 67 éves korában Kassán szívszélhűdés következtében meghalt. Hamvait átszállítják Abaujvármegye magyar részén fekvő Ő3i birtokára, -keretére, anol holnap holyezik öröknyugalomra a családi sírboltban, A temetésen Bakovszky Endre főispán vezetésével részt vesz a m^gye egész tisztir.ara, Szalay László 1857. január 28-án született Perét községbon. Ügyvédi oklevelének megszerzése után Kassán telepedett meg, r ahol ugy társadalmi téren, mint a közéletben nagjr szerepet vitt és.már fiatal 'torában megyeszerte nagy tekintélynek örvendett. Buzgón . résztvett a református egyház ügyeiben is* Az 1905-6-iki nemzeti küzdelem idején vezfctője volt a vármeg yei ellentállásnak, amelynek befejeztével hazafias érdemeit a közgyűlési teremben elhelyezett márványtáblán örökitettók meg. 1901-től kezdve közel két évtizeden keresztül tagja volt függetlenségj programmal az országgyűlésnek, először mint a szikszói, majdjpedig mint a színi kerület képviselője. Több-izben viselte Abauj Torna megye főispáni állását is. Mikor az Esztefaázy kabinetben Ap.ponyi Albert gróf elvállalta a vallás és közoktatásügyi miniszteri tárcát,^Szalay Lászlót vette maga mellé politikai államtitkárul. Az összeomlás után Szalay Kassán élt és az idegen járom alá kerül felvidéki magyarság benne látta egyik vezérét. § A Magyar tisztviselők orsz gos^egyesületének december 6-án taitciido müvészestéjfcye iránt minden oldalról olyan érdeklődés mutatkozik, hogy a rtndezőség a belépőjegyek kiadását 6-án már előreláthatólag kényt;len lesz beszüntetni. A müvészestélyen szerepelni fognak: Bak° László a Nemzeti Szmnáz Örököstagja, Bakó Lászlóné, továbbá Záborszky Ilona operaénekesnő, Usetty Józsd- zongoraművésznő, -Krisztínkovich Béla zongoraművész, Cselényi József a Nemzeti Színház tagja és Karátsony István az Operaház karnagya. S Székely Zoltán, n.hai Székely Károly fővárosi iskolaigazgató fia hirtelen meghalt. Az elhunytat csütörtökön, december 4-én teme- • tik el. •a A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a népjóléti .. 1.. és munkaügyi miniszter előterjesztésére dr. fáji Eáy Aladár államtitkárnak §rz egészségügyi igazgatás terén és dr. báró Petrichevioh-norváth Lrail államtitkárnak a menekültügy) a lakásépítés és általában a népjóléti igazgatás terén teljesitett kiváló szolgálatai rjlísmeréseül a II. fizetési osztály jellegét adományozta. Dr. -JTáji Eáy Aladár népjóléti és munkaügyi minisztériumi államtitkár 1864. március hc 1-én a DJógrád-bérmegyei Mohóra községben született, Lgyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen kezdte, a külföluön folytatta és a bécsi egyetemeh. .. kitüntetéssel fejezte be. ^z úgynevezett Lex Billroth következtében mint magyar állampolgár Bécsben további egyetemi alkalmazást nem kaphatott, ezért 1890-ben a ^haditengerészethez ment, ahol korvett^orvossá , majd j-regatt-orvossá lépett elő és orvosfőnöki minőségben különféle hadihajókon teljesitett szolgálatot. 1895-ben ideiglenesen nyugdíj bevonult és 1896. évben a belügyminisztérium szolgálatába lépett, 1899-ben a nagy alexandriai pestis alkalmával .a Martán-schizzal vesztegzári intézet orvosfőnöke volt és az egész tengeri egészségügyi vizsgálatot s felügyeletet személyesen teljesítette 1900. évben közegészségügyi felügyelővé nevezték ki és elsősorban a kórház; agy újjászervezésével bizták meg. Dr, Eáy Aladár készítette a ma is érvényben levő korházi szabályrendeletet. Kezdeményezéséibe és élénk közreműködésével indult meg a kórházépítés Magyarországon., A világháború kitörésekor a kórházi és elmébetegűgyi ügyosztály vezetője volt, de emellett megbízták a katonai megfigyelőállomások létesítésével is. Másfél 'i ' t
