Napi Hírek, 1924. december/1
1924-12-13 [0097]
§ Szeged, december lő. Szterényi József bc.ró a szegedi kereskedelmi és iparkamara, a Lloyd Társulat^és a Szegedi Kereskedők Körének me^hivására ma este Szegeden elóadáétjaartott, Szterényi előadása-^ ^Ejetjebeíf között ezeket mondotta: ^ (^uH!l - A gazdasági helyzet nemcsak Magyarországon súlyos, hanem . egész Európában a békeszerződés teljesen elhibázott gazdasági ós pénzügyi rendelkezései következtében. Kevesebb tudással és körültekintéssel még nem intéztek világpolitikát, mint a békeszerződés szerzői. Tönkre tettek nagy gazdasági területeket, hogy helyébe szakadozott kis területekét alkossanak és a kereskedelmi szabadság helyébe a gazdasági korlátozást léptették, nem is sejtve, hogy a volt ellenséges államok gazdasági letérése saját maguk gazdasági hátrányait fogja eredményezni,^ Ugyanez a jelenség érvényesült a jóvátételi kérdéseknél. Tönkre tették az adós. államok pénzügyi viszonyait ezek a kérdések, de ugyanakkor súlyosan érintik a gyozo államok gazdasági életét is. Bo statis2±ikai a4 rtokkal kimutatja a termelés csökkenését és az államok nemzetközi kereskedelmi forgalmának rchamaos hanyatlását. A gazdasági helyzet romlását arra is vissza lehet vezetni, hogy egyoldalú pénzügyi politikát követtek gazdasági megalapozás nélk ül, ne m a termelés fokozásán fektették a fősúlyt, hanem a bevételek^*TStoaek tist^n adótechnikai alapon való növelésére. Iskola példa "erreTTágyarország pénzügyi politikája a nagy felfordulás óta, amelyet az előadó részletesen ismertetett. Az adó-politikánál kimutatja az uj nemzeti államok tendenciózus nemzeti politikáját az ottani pénzügyi politika kapcson. A hibát abban lat- ( ja, hogy nálunk követték a nemzeti államok neveti politikaját, de nem J vették észre, hogy ez a politika egyenesen ellenünk van. Mint speciális magyar okot a helyzet romlásában a takarékosság teljes hiánya, a kereskedelem el lenes politika és . ka külfócdnek belső politikánk. . által való elidegeü(-yréco mellett a földbirtok reformot jelöli meg, amelyet akkor kezdtek életbeléptetni, amikor ; emelkedőtermelésre lett volna szükség, és amikor már a háború természetes következménye gyanánt hanyatló termelés., el állottunk szemben .1 . .„„-a ' ami egymaga 1600 milliárd veszteséget jelent. Utal az OMGE adatgyűjtése kapcsán arra a súlyos visszaesésre, ami az uj parcellatulajdonosok és a régi fóldbirtokoso. termelése között észlelhető. A kalászosoknál átlag 1.5 métermázsával, a kapásoknál 20.50 metenrm.zsával kevesebb a termelés, mint a régi birtokosok megmaradt birtokain. A földbirtok-reformra szociális okokból szükség van, de nagyon roszul választották meg annak végrehajtásához az időpontot. — Ezután rátér a kibontakozás útjaira. Első féltőtöknek azt jelöli meg, hogy a gazdasági torvényeket vissza kell helyezni jo-J_h-í gaikba . A természetes gazdasági viszonyoknak kell helyreállítók. — a háború előtti kereökedelmi politika, rendes tarifaszerződések, a legnagyobb kedvezmény biztosításával, hogy szab, lyszerü árucsere fejlődhessek ki. Foglalkozik a vámtarifa kérdésével és ugy látja, hogy ezt helyesen oldottak meg. A szerződések feladata lett a normális v. mtételeket biztositani. Helyes kereskedelempolitika melle i.t a régi gazdasági tor* galomnak ismét Magyarországon át kell lebonyolódnia . Megállapítja, hogy nem lehet Belgrád ős Prága vagy BwteTest és Prága között Magyarország elkerülésével mesterségesen elterelni a forgalmat, mert pelfiául Belgrad-Budapest-Prága 979 kilométer, mig ugyanez az útvonal Budapest elkerülésével 1394 kilométer, Bukarest-Budapest-Prága 1515 kilométer Budapest elkerülésével pedig 1742 kilométer. Ilyen t^volscgi diferenciakat tarifális módon nehéz kiegyenlíteni. Az előadó ezután részletesen foglalkozik a jóvátétel kérdésével. A Dawes-fele megoldás kapcsán rámutat arra, milyen nagy átalakulást fog előidézni ennek végrehajtása a világkereskedelemben. Ha ugyanis Németországnak az ötödik évtől kezdve, - ami 1929-ben következik be ket es fél milliárd arany márkát kell fizetnie jóvátétel cimén árutermeléséből, akkor annak legalább 25 milliárd aranymarka exportot kell elérnie, ami a háború előtti német exportnak kétszeresénél is több. /Folytatása következik,/ d Búzatermelésünk holdankénti átlaga a békebeli 6.7 métermázsával szemben 6.l-re esett vissza; rozstermelésünk is 5.8 métermázsára csökkent,
