Napi Hírek, 1924. december/1

1924-12-01 [0097]

• • •' P. á r 1 s , november 30. ' Herrict minisztereinek rasárnap délelőtt a közoktatásügyi miniszter kíséretében a. - • Vog felekben fekvő Bt.Diébe érkezett. Jövetelekor néhány ellenfele ki akarta fütyülni. A tüntetést a-. zonban, mint a Havas-Iroda jelenti,,a miniszterelnök hiveinék éljenzése elnémította. St.Diében Herriot felkereste Jules Ferry sirját. A tiszteletere rendezett fogadás során a következőket mondotta: yJétp&JUl** '• - Mindenkinek egységet ajánlok a béke. és a biztcrj3ág>rfHÉágáLom azt állítani, hogy mi feladtuk FranciaorFzág jogait hogy mi Franciaország jogait ne viselnek.ép ugy szívdnkön, mint ellenfeleink, Franciaország nem teheti le fegyvereit addig, amig nem biztositották számára azt a biztonságot, amelyre igénye van. Ezt a tételt Genfben győzelemre juttattam* Döntőbíráskodás, leszerelés és biztonság-,: e három célra irányítom állandóan szememét. Franciaország a maga dicsőségéül tudhatja be, hogy Genfben e három^szó mellett foglalt állást, amelyeket egymástól nem lehet elválasztani. Béke befelé és béke kifelé: ez a legfőbb programm számomra, aki azon a nézeten vagyok, hogy az erkölcsnek diadalmaskodnia kell a nyilvános ügyekben. A francia népnek csupán,egy gondja legyen: az egység. Herriot miniszterelnök délben Épinalba érkezett. Kevéssel megérkezése u^jáó tiszteletére a nagy iparcsarnokban,lakomát rendeztek, amelyen háromezer ember vett részt. A Liberté szerint Ép inaiban is tüntetéseket rendeztek a miniszterA..ellenfelei Herrict megérkezésekor. /MTI/ <^elnök) ;: Paris, november 3C. A köztársasági párt Ú. épinali lakomája^ során többi között felszólalt Peyrotes strassburgi polgármester. Beszédében emlékeztetett arra, hogy az elzásziak és a lc-tharingiaiak^ugyan azokat a szervezeteket kívánják, mint Franciaország többi része; elsősorban követelik az egyház és az állam szétválasztásáról szóló törvények alkalmazása t. Herriot miniszterelnök szólalt fel ezután. Ferry lángesze - mondotta többi között - lehetővé tette Franciaország számára, hegy becsületet teremtsen magának az egész világon*- Megmutatkozott ez a becsület 1916-ban, amikor a világ valamennyi nemzete - egyik á másik után - támogatta Franciaországot a csatamezőkön ugy hogy a harcterek a szabadósg csatamezeivé váltak. Hirdeti ezt itt, a Vog^éfcek - alkotta határon, amely sokáig volt Franciaország védőbástyája. Elzász és Lotharingia elvesztésének fájdalma azon a napon szűnt meg, amelyen az egész 3s elzászi és lotharmgiai lakosság fogadta a francia hadsereget. Jogunk van arra emlékeztetni - mondotta a miniszterelnök - hogy ha Elzász a XVII. és XVIII.században clyna'ősi ' /volt Franciaországnak, amelyet nem akartak Franciaország birtokának elismerni, időközben "önként" francia-lett. A sziklabástyája Herriot miniszterelnök ezután igy folytatta: Mi a békéért dologi zunk és az a törekvésünk, hogy a béke az egész világnak megadassák. Miután Elzászt és j^otharingiát visszaadták Franciaországnak, Franciaországnak . leghőbb vágyai

5 Kern akar sem hódításokat, sem annexi»kat, Kem'a-r kar semmi mást, csupán saját biztonságát, A világ magatartása megváltozott. Franciaországnak feladata az, hogy megmutassa az utat, amely a béke megszervezésére vezet. Mondhatják ugyan, hogy egy fecske nem csinál nyarat, ^mégis legyen bátorsága az embereknek, hogy az első fecskét felröppentsék. Programmja a béke. Valamikor egy francia azt mondotta: "En háborút viselek." az O\ jelszava azonban:"Fn békét viselek." Múlhatatlan előfeltétele x ez a francia köz/társaság kifejlődésének. FfcP^V' Herriot ezután rátért az egyház és állam szétválasztásának kérdésére és Elzász-Lotbaringia helyzetére való különös utalással ' igy végezte beszédét: a helyzet komoly. Politikai ellenfelei május 11-iki vereségük után most azon vannak, hogy xmxmitfojm újból talp rááll j anak. Mögöttük: ma is tekintélyes erők sorüzkonak. Epen ezért fel kell hívnia mindéi, igazi köztársaságit, hogy k támogassa őt harcában. A harcot csak ugy vívhatják megse sikerrel, ha egységesek- maradnak. /MTI

/ ™>c?ír.nK I.KVÉLTAR