Napi Hírek, 1924. november/2
1924-11-19 [0096]
o 4 cuaapesti tankerület gimnáziumainak tanulói részére a doocmböTl javító, kiegészítő és teljes érettségi vizsgálatokat a II.. kerületi állami Mátyás király reálgimnáziumban tartják, az írásbeli december 3-án kezdődik. /<* házszabályreviziós bizottság ülésének folytatása./ Erdélyi Aladár kijelenti, hogy sem a kormány, sem a kőris mánypárt nem akar hatalmi problémákat rendezni és nem ilyen szempontok vezetik a házszabályreviziós javaslatnál. Hangsúlyozza, hogy komoly ellenzéki párt négy-öt van a nemzetgyűlésben es ennk_, ha Ugrón indítványát a bizottság elfogadja,^ .vezető, szónokaik .utján bőven kifejthetik álláspontjukat az.egyes kérdésekben. Q-aál G-uszton igazat ad Bethlen István grói minisztereiönöknek abban, hogy a beszédes obstrukció letörendő. MéghfÉttU. .mehet el addig a mértékig,^ ameddig Ostor és Ugrón G-ábor, mert az ő. álxáspoitjuk elfogadása esetén a legfontosabb törvényjavaslatot is oljlehetne intézni tiz-tizenöt nap alatt. Hivatkozik az elintézésre váró^örvényjavaslatok nagy tömegére, ezek közül az uralkodási jog moghatarozására, valamint a trónöröklésre vonatkozó javaslatokat emeli ki v A bízottsági ülésekro vonatkozóan semmiféle korlátot nem fogadba 1- el. Epen a polgári elem érdekében szükségesnek tartja a reformot, de ugyancsak a polgári elemek érdekében a reform mérsékelt voltát is szükségesnek tartja, mert ha a reform nem lesz ilyen, a netán uralomra jutó radikális elemek ozt kihasználhatják. Mégis A mérséklést kért a pléhJTbmban várható harook megelőzése céljából. . Rubinok István, bér elvben hozzájárul G-frál G-aszton álláspontjához, nem vonja le az általa levont konzekvenciákat abból. Nem egye- | zik véleménye azokéval, akik épen a küszöbön levő alkotmányjogi javasla- m tokra nézve kívánják a szigorítást mellőzni. A hosszú beszédek engedélyezése kkadályozza meg az ékesszólási technika fejlődését. Farkas Tibor külföldi'példákra hivatkozik. Folhivja a bizottság figyelmét arra, hogy ló volna fokról-fokra megvalósítani a reformot és-ezúttal még a klotür nélkül kelleno elindulni. Ostor József arra mutatott rá, hogy Ugronjlábor es az o indítványa lényegileg egyező oizzal a különbséggel, hogy ő nem zárja ki az • ülés meghosszabbításának lehetőségét már a vita bezárási indítvány előtt. Ra'ssuy Károly őszintén bevallja, hogy a kloturt Iftnt intézményt elfogadja, ha az egész•világon igy van, ezt nekünk is el^kell^fogadni, feltéve, hogy nincsenek speciális ellenokaink. A maga részéről is. helyesnek tartje azt az álláspontot, hogy bizonyos alkotmányjogi javaslatoknál a tervezett beszédidő korlátozását mellőzzék. Ezek a javaslatok a törvényhozás szervezetére, az állam. formára és az államfői jogra vonatkozó javaslatok. Különösen hangsúlyozza, hogy végleges szöbeget ne az ülésnapok elteltéhez, hanom bizonyos órák elteltéhez kössek, mert nem hajlandó abba belemenni, hogy a megcsonkított rövid ülések eltelte után már kérni^eh^sso^^ válaszolva ugy látja, hogy a vita bezárása ollón két okcsoportozat vonul fel. Az ogyik az általános politikai helyzet, valamint a küszöbön lövő különleges törvényjavaslatok szempontja, a másik pedig magával a k.'rdes lényegevei osz- | szefüggő házszabályszerü okok. Beismeri, hogy primer alkotmámyjogi es egyéb kérdések vannak, amelyök még rendezetlenek, de hangsúlyozza, hogy eí-ek egy része nem saját hibánkból mellőztetett. Leszögezi azt is hog^ a ''érdesek rendezésének mulasztásáért a kormányzat. is . . • ••• * felelős, aminek oka épen az, hogy a megfelelő házszabályok^hiánya miatt teljesen lehetetlen volt a rendez'sro váró kérdéseket tető ala juttatni. Epen a kérdések rendezetlensége az oka a házszabályok szigorfctasanaK. Ezért nem fogadhatja ,1 azok ervelését, akik a küszöbön levő pontos javaslatokra nézve -kérik a házszxbályszigoritás mellőzcset. az^ meggyőződése, hogy a javaslatok legnagyobb része épen a parlament mérsékelt eio-j meire nézve, ideértve az ellenzéket is, oly természetűek, hogy a leglényegesebb kérdésekben minden hosszabb vita nélkül megegyezhetnek. AbDa azoaban semmikép sem hajlandó belemenni, hogy e törvényjavaslatok tárgyalás, m során a korlátlan vita alkalmával olyan anyagot h ozzanak be amely nem ij kapcsolatos azokkal szorosan, de amely a legnagyobb mertekbenar ra, hogy az ország meghiggadni készülő közhangulatát ujbul a szélsősége* felé tereljek-. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR