Napi Hírek, 1924. november/2

1924-11-17 [0096]

Lo n d o n b o 1 'jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Ion­.doni Russel-szálld disz termét u n az angol hugenotta társasúg előadd estélyt tartott, amelynek egyet len.pont ja¿volt F.F.Roget genfi egyetemi tanár ér­tekezése anmagyarországi hugenottákról.!' Az előadáson nagyszámú, előkelő' közönség jelent meg, amelynek soraiban több irő és orotesténs egyházi mél­tóság is volt. A londoni magyar követség részéről megjelent Nelky Jenő kö­vetségi tanácsos, a követség ügyvivője, akit az egyesület :u elnöke és az elóadó estély vezetője, Sirfeobert Mac Call udvari tanácsos igen szivélyus sáavakban üdvözölt. : r* Az értekezés, amelyet S.R.Roget, a társaság titkára olvasott fel, ket tanulmányból állott, A rendkivül pontos történelmi tudásra és nagy gondolatmelysegre valló^tanulmányok a magyar hugenották két legkimagaslóbb ala*javai: Bocskai Istvánnal és Tisza Istvánnal foglalkoztak. A Bocskai Istvánról szél ó tanulmány kiemelte, hogy Európa általános szellemi só tét- ,: J se gének korszakában Erdély volt a hitszabadság és lelkiismereti szabadság első hazája. Bácskai első cudatos előharcosa volt a szabad gondolatnak. A becsi beke pozotov, gyakorlati és pártatlan megoldása volt azoknak a r-roblé­maknaK, amelyek megoldását ma a Nemzetek Szövetsége keresi a mostani zilált viszonyok kozott. A bécsi béke védőgát volt az abszolutizmus ellen olyan íao Den,amikor egy ilyen kiserletnek a puszta gondolata is reménytelennek látszott. Bocskai főkép politikai hugenotta volt, aki azt az elvet juttat­ta érvényre, . . hogy a törvényhozásban a népet és a főhatalmat egyen­lő resz illeti meg. Az alkotmányjog fejlődésének történetében ez ecyik leg­fontosabb mozzanat volt. A Tisza; Istvánról szélé értekezés azt a körülményt emelte ki, hogy grof Tisza tulajdonképen .az egyetián ... protestáns államférfi volt Kö­zepeuropaban, aki a haboru kitörése idejében nyomatékos szóval birt országa sorsának eldöntésében. Másf<1 milliónyi magyar protestáns adott nyomatékot az o szavának amikor nézeteit kifejtette a koronatanácsban. Kezdettől fog­va világosan lattá, hogy a középhatalmak veresége esetén a magyar protestan-*í ni a £lí£ Q L^ g k agy ?^ l rat £í*«***S k i ' mert Erdélyt ki fogjak szolgáltat­óén PHl?*ít 3^ burokra ^¿^ak. Bukarest uralmS alatt olyan SfSf5?Ív 5S?Í* aZ- magyar hugenották körében, amely a francia hu­£2 ÍÍŐ a XVII.századbeli menekülésére emlékeztetett'. A hugenották sorsa 2£2 Í SZ1 u^f-i" akar *' franc ,iak, akar űómetalföldiek, akár magyarok leke­nek - hogy hitük miatt üldözéseknek és jogcscrbitásoknak legyenek Fitéve aUamf?^?^ 7 ff 6 ? Wilso V^k, L1 °y d ¿efrge és ClemSniea^oltak azok áz allar^trfiak, akik az uj határok megállapításával uj utakat nyitottak me¿ LSkaffho^? hu € cnottá í üldözésének számára. Milyen bűnhődés éíne ?ef ll^lTZ^ hogyminfez ¿Síáí^fefmint , nak az érveknek T^rthítííío rf-T e f m *& &T hazafi, megértette azok­ba vetettlSrM^ Poroszország és Ausztria, lat- I intézett W^?óS a i aS , ü v Utan í tíhatóan foglalkozott gróf Tiszának a királyhoz ^&U^JS^^BÍS^¿^^ ^foglalt álláspontjával, valamint a zod, -^ot^sznang^ , ^gy^aját megg|ő- 1 zanatot mutatja clUg2£ herVe/^ U ^ an ^ *™z­raly tisztje is volt át hn^n^í? g ^' • akl Lancia is volt, a ki­bözo kötelességerösafLÍS^t hí^*T?í-Í: H o^ an ******* ™lna e kulön­1918-ban, amjkfr VS&Sfáí'mSg^Ukolta" 1 ^ TlSZa ' Jfflr U¿ C ° Usöy VOlt tjk mert félt^SS mellőz­et bízta meg i9lOvl'SSSS^^ií^ÖL? 3 *^ sa J nala ^os módon nem ezt a arunkat olyan na™ nvo^atékkai á« í?i ÍT^-. no-. a nom volt sonki > ak i tani. mint ő nyomatékkal es tekintéllyel tudta volna vóerpha-i kiíályTŐAt?»u!g S °Solo?f r f £8"! k" a f ^varndl él át SgOfr ( ,' tolod -Jele noto közolodett ¿¿,ltlf£*%í.t í'f&S ­vlJgye • toí,!or "tragédia • /Folytatása következik./

Next

/
Oldalképek
Tartalom