Napi Hírek, 1924. október/2

1924-10-22 [0094]

^§ A Magyar Távirati Iroda, jelenti: Feréncz Szalvátof fc-' herceg lovassági tábornokká nemzetgyűlés elnökéhez a következő levelet intézte: ^ Igen Tisztelt Elnök Ur! A magyar nemzet nevében nyilvání­tott resztet, melyot a súlyos családi veszteség alkalmával igen tisztelt álnok ur a nemzet együttérzése és szeretete neveben tolmácsolt. u<=-y en­gem, valamint hozzátartozóimat mélyen meginditott. istenben boldogult felejthetetlen nőm - bár távol szülő­földjétől,-a hozzá való ragaszkodást és a. magyar nyelv iránti szeretetét mindvegig^űségesen megőrizte. Hogy a magyar nemzet velünk szemben oly melyen átérzett 03 oly megható szép szavakban kifejezett részvétet tanúsí­tott, részünkről a legmélyebben átérzett hálánkkal viszonozzuk. Amidőn^a magyar nemzet a mély gyász óráiban indittatv.. érez­te magát együttérzését kimutatni, ez alkalomból mi is épugy biztosítjuk a magyar nemzetet iránta érzett hálánkról, vonzalmunkról és szeretetünk­ről. -JJ I e r s e n be u g, 1984. október^'" • Ferenoz Szalvátor s.k. *> lovassági tábornok. Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Nation cimü angol folyóirat mult heti számában; cikket közölt, 'amely a , leghatározottabban^állást foglalt a üemzetek Szövetségének jegyzőkönyve ellen s kifejtette, hogy a kötelező döntőbíráskodásra vonatkozó javasla­tok csak a meglevő status quo fentartására irányulnak s útját állfták bi­zonyos igazságtalanságok későbbi megváltoztatását. A Nation legújabb számai most levelet közöl Gilbert Murray tanártól, az emiitett jegyzőkönyv angol eloharcosétól, aki a döntőfbiráskodási gondolat helyességének beigazo­lasara törekszik. Példának .Dőltirol esetét Veszi, fca ennek Olaszország által történt annektálásét igazságtalanságnak .t : és az osztrák la- M kosság elégedetlenségét jogosnak tételezi fel. Murray tanár ugy találja, hogy a nemzetek szévet3ége ennek a'visszásságnak orvoslására a következő e s zkö z ökkel ren del kedik: Al- 1. A kisebbségi szerződések. Igaz ugyan, hogy ezeket a szer­ződéseket nem általánosították s ezeket a Nemzetek Szövetsége csupán aján- i lotta. Azokban az országokban azonban, amelyekre alkalmazták'ezeket c szer­ződéseket,^ a Semzetek Szövetsége nagyon sokat tett az idegen kisebbségek sanyargatásának.enyhítésére és megszüntetésére. Mindössze az a kívánnivaló marad hátra, hogy a nagyhatalmak is kötelezőnek ismerjék el ezeket a köte­lezettségeket. , . XI X- cikkely. A népszövetségi közgyűlésnek jogában áll bizonyos szerződéseket, amelyek nem válták be s.amelyek a békét veszélyez­tetik, a tag államokna k a.labb megfontolás céljából figyelmébe ajánlani. S^ugyan nemftöbb erot \ j elentj , mint a szervezett közvélemény és közmeg­gyozedés, de a Nemzetek Szövetségének története bizonyítja, hogy ez sincs befolyás nélkül. Arra Q kérdésre, vájjon egy ország lemondana-e valamikor a Nemzetek Szövetségének aáánlása folytán egyes területekről, Murray tanár azt vál szolja, hogy ez attól függ, vájjon a Nemzetek Szövetségének sike­rül-e megteremtenie a béke és biztonság légkörét. ~ , Mindezzel szemben - véli Murray tanár - a következő háborús eshetőségek foroghatnának fenn: 1. Ausztria háborút üzen Olaszországnak, vagy-^ 2. miután Ausztria erre gyenge volna önmagában, szövetséget köt N met­orszaggal és háborúra készülődik, vagy pedig 3. A Nemzetek Szövetségének • elog hatalma van. arra, hogy Olaszországot, vagy más államokat bizonyos te­rületekről való lemondásra kényszoritson. Murray tanár végzetesnek tartja ajkáét első lehetőségiét, a visszautasítja azokat, de a harmadik eshetőségre vonatkozóan az a véleménye, hogy ez menekülésre késztetné a Nemzetek Szö­vetségéből' mindazokat a népeket, amelyek 1 vitás területekkel rendelkeznek. Murray azzal végzi fejtegetését, hegy a háború lehetősége fenyegetné Euró­pa bekes^fejlodeset s lehetetlen, hogy bármilyen háború is az igazságnak megfelelő ujjrendet teremtsen. Nem szabad felejteni, hogy a Nemzetek Szö­vetségének főcélja a béke fentartása és nem az igazságtalanságok kiküszö­D O J» C S ö # Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom