Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-03 [0093]

• / &agya* Távirati Iroda jelenti: Majláth József gróf . . <i mosc tert vissza Stuttgartból, ahol a szociálpolitikai Társulat közgyűlésen rosztvett. Mailáth gróf a közgyűlésről a következőket mondó cta: ' • , . ~# laikusok közül csak kevesen ismerik' a szociálpolitikai társulat coljait ea működését s épen ezért szükségesnek tartom, hogy nohány szóval rolfl. megemlékezzem. .., . , —Alnémet birodalom egyik legszámottevőbb tudományos ogycsule.e meg a haboru előtti időkben is a Vérein für Sozialpolitik volt, moly meg 1872-ben alakult meg Lisenachban; A társulatot az üppenhoimer • Síi?

1 "^tkeaéMzooialiStáknakw csúfolt neves nemzetgazdászok, mint scnmoller, Adolf kigner, Lujc Brentano, Conrau, stb. hozták létre az azonban nagy tevékenységet kifejtő L'anchester-féle szabad kerdskeaeimi iskola ellensúlyozásául és mert ugy vélték az alapitok, hogy az állam nem törődik eléggé a munkások érdekeivel. c

n , •• ..wií a társuld legutóbb tartotta meg három napra terjedő oi. közgyűlését Stuttgartban a tagok impozáns részvétele mellett. • «.+. TJS ^ > olso n-P°

n Sombart á'erner berlini egyetemi tanár tartott előadást -Az osztályharc gondolata" cimen, mig a második napon az agrárvámok k,racso körül fejlődött ki hatalmas vita. A harmadik napon valuta-technikai és egyéb pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. -n. legérdekesebb Sombaxt tanár előadása volt. mely egy egész napot vett igénybe. A szónok három részre osztotta fel tém|ját, toftj peaig.itortcneti, kritikai és politikai részre. Magát á osztályharc tconajat^ _ az osztályelvre és hatalmi elvre -bontotta, mint amelyeden az egész teória alapul. Csztályelven"azt érti sombart, hogy a törtenelmet szövetkezés által egyesalt tömegek csinálják, melyek valamely ordekool egyesültek. Minden szövetség tehát érdekszövetség s uralkodni az az eraek, illetve szövetség fog a többi felett, mely a gazdasági eiot elvi kialakulásához tartja magát. A hatalmi elv azt jelenti, hogy a tcrrenelmen btlul az egyedül mértékadó faktor az egyes egyedekben vagy azok csoportjában rejlő hatalom, tWaV-^^U^ ^ú«ií -t'^id. • . elvek egyesítése osztályharc. *" (^teória." -»,

M

i/ A

,

ft • , '*V Q/lYfct magasabb szellemi képzetek köze^tartótikt ^x^xjiV^Xy, ^ vdz ember alapjában véve a természetnek egy része,és mint ilyen, mozgása/ . , a természeti törvényeknek van alárendolve, i^^Ll. +-+• A szociálnaturalizmus oly időben keletkezett, mikor a közösség érzete az emberekben felbomlott, szabad tere nyílott, az önzésnek és felléphetett a kapitalizmus, továbbá amikor a tömegek, mint politikai tényezők jelentok meg. ö . . *J

Z a felfogás természetesen egészen más valami, mint amit napjainkban osztalyharcon értünk. Lzt a mai elméletet Sombart ioiraaalmi osztalyharc-elméletnek nevezte, melyet bár ugyanazokból az "JitóOKOkbcl keletkezett, -a forradalmi szenvedélyek egészen oltóTzntootal'. ^nnel a súlypont a proletariátusra esik, melyre a'harc átSSSil t>s amelyet hőssé magasztcsitottak. Hozzájárul ehhez még az a Korulmony hogy az osztályharcot a szocializmus ideológiájával ekositettok fel, melynek első tantételo szerint a proletariátus és a szo• J^JSS^ s éy^ástcl^elválaszthatatlanok. A teória tetázetősebbététole cuijaoOl azt az igeretet fűzték hozzá a proletariátus előtt, hogy az osztályharcot csak mint végső harcot kell megvívni, hogy a teljes boldogulás bekövetkezhessen. Ezzel a proli etariátust mintegy a megváltás táborává avatták. , jutott az osztályharc világtörténeti jelentőséghoz, a proletariátus pedig győzelmi hitéhez, melyet még fokoztak az^al, hogy az osztályharc olm.letét"tudományos mezzel vették körül. Lzek után oombarü ratert f o j togotc.se mok kritikai részére s bírálat tárgyává tett. mintt az eredeti, min«. a forradalmi osztályharc elméletét helyesség, igazság cs ertek szempontjából. Helyes az a teória - mondotta SomÍ7

r

í', ~ h

?Sy osztályérdekek állanak fenn, hogy a gazdasági élőt olvi kialakulásában valóban bizonyos éraekek jelentkeznek és hogy ebből bizonyos ellentét származik. /Folyt.köv./