Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-03 [0093]

• / &agya* Távirati Iroda jelenti: Majláth József gróf . . <i mosc tert vissza Stuttgartból, ahol a szociálpolitikai Társulat köz­gyűlésen rosztvett. Mailáth gróf a közgyűlésről a következőket mon­dó cta: ' • , . ~# laikusok közül csak kevesen ismerik' a szociálpolitikai társulat coljait ea működését s épen ezért szükségesnek tartom, hogy nohány szóval rolfl. megemlékezzem. .., . , —Alnémet birodalom egyik legszámottevőbb tudományos ogyc­sule.e meg a haboru előtti időkben is a Vérein für Sozialpolitik volt, moly meg 1872-ben alakult meg Lisenachban; A társulatot az üppenhoimer • Síi? 1 "^tkeaéMzooialiStáknakw csúfolt neves nemzetgazdászok, mint scnmoller, Adolf kigner, Lujc Brentano, Conrau, stb. hozták létre az azonban nagy tevékenységet kifejtő L'anchester-féle szabad kerdske­aeimi iskola ellensúlyozásául és mert ugy vélték az alapitok, hogy az állam nem törődik eléggé a munkások érdekeivel. c n , •• ..wií a társuld legutóbb tartotta meg három napra terjedő oi. közgyűlését Stuttgartban a tagok impozáns részvétele mellett. • «.+. TJS ^ > olso n-P° n Sombart á'erner berlini egyetemi tanár tar­tott előadást -Az osztályharc gondolata" cimen, mig a második napon az agrárvámok k,racso körül fejlődött ki hatalmas vita. A harmadik napon valuta-technikai és egyéb pénzügyi kérdésekről tárgyaltak. -n. legérdekesebb Sombaxt tanár előadása volt. mely egy egész napot vett igénybe. A szónok három részre osztotta fel tém|ját, toftj peaig.itortcneti, kritikai és politikai részre. Magát á osztályharc tconajat^ _ az osztályelvre és hatalmi elvre -bontotta, mint amelye­den az egész teória alapul. Csztályelven"azt érti sombart, hogy a tör­tenelmet szövetkezés által egyesalt tömegek csinálják, melyek valamely ordekool egyesültek. Minden szövetség tehát érdekszövetség s uralkodni az az eraek, illetve szövetség fog a többi felett, mely a gazdasági eiot elvi kialakulásához tartja magát. A hatalmi elv azt jelenti, hogy a tcrrenelmen btlul az egyedül mértékadó faktor az egyes egyedekben vagy azok csoportjában rejlő hatalom, tWaV-^^U^ ^ú«ií -t'^id. • . elvek egyesítése osztályharc. *" (^teória." -», M i/ A , ft • , '*V Q/lYfct magasabb szellemi képzetek köze^tartótikt ^x^xjiV^Xy, ^ vdz ember alapjában véve a természetnek egy része,és mint ilyen, mozgása/ . , a természeti törvényeknek van alárendolve, i^^Ll. +-+• A szociálnaturalizmus oly időben ke­letkezett, mikor a közösség érzete az emberekben felbomlott, szabad te­re nyílott, az önzésnek és felléphetett a kapitalizmus, továbbá amikor a tömegek, mint politikai tényezők jelentok meg. ö . . *J Z a felfogás természetesen egészen más valami, mint amit napjainkban osztalyharcon értünk. Lzt a mai elméletet Sombart ioiraaalmi osztalyharc-elméletnek nevezte, melyet bár ugyanazokból az "JitóOKOkbcl keletkezett, -a forradalmi szenvedélyek egészen oltóT­zntootal'. ^nnel a súlypont a proletariátusra esik, melyre a'harc át­SSSil t>s amelyet hőssé magasztcsitottak. Hozzájárul ehhez még az a Korulmony hogy az osztályharcot a szocializmus ideológiájával ekosi­tettok fel, melynek első tantételo szerint a proletariátus és a szo­• J^JSS^ s éy^ástcl^elválaszthatatlanok. A teória tetázetősebbététole cuijaoOl azt az igeretet fűzték hozzá a proletariátus előtt, hogy az osztályharcot csak mint végső harcot kell megvívni, hogy a teljes bol­dogulás bekövetkezhessen. Ezzel a proli etariátust mintegy a megváltás táborává avatták. , jutott az osztályharc világtörténeti jelentőséghoz, a proletariátus pedig győzelmi hitéhez, melyet még fokoztak az^al, hogy az osztályharc olm.letét"tudományos mezzel vették körül. Lzek után oombarü ratert f o j togotc.se mok kritikai részére s bírálat tárgyává tet­t. mintt az eredeti, min«. a forradalmi osztályharc elméletét helyesség, igazság cs ertek szempontjából. Helyes az a teória - mondotta Som­Í7 r í', ~ h ?Sy osztályérdekek állanak fenn, hogy a gazdasági élőt olvi kialakulásában valóban bizonyos éraekek jelentkeznek és hogy ebből bizonyos ellentét származik. /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom