Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-11 [0093]

^Békéscsaba, október 11.Gróf Tisza István arcképet díszközgyűlés kereteben. leplezte le Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, amelyen Békésvármegye\í j notabilitása.. és nagyszámú közönség jelent meg. űr. Kovacsics főispán megnyitóbeszéde után dr/-Konkoly ühamér főjegyző felolvasta gróf Tisza Istvánná levelét, amelyben megköszöni a leleplezésre való meghívást és hajlott korára való hivatkozással kimenti magát a megjelenés alól. Lzután dr. Bertéty Károly vázolja az arckép történetét és a törvényhatósági bizottságok nevében átadja a képet, melyről lehull a lepel, amely előtt'a közönség felállással tiszteleg. Lzután Lukács G-yörgy Gyula város nemzetgyűlési képvise-' lője a következő beszédet mondotta: ' l_ vuÁíi/íit^ovtfi - Tisza István! Nemrégiben a legnag/obb élő magyar államférfiú neve. Ma fogalom.^ Foglalata mindannak, ami nagy és nemes van a magyar jellemben, szimbóluma az önzetlenségnek, apoteózisa a hazaszeretetei nek. Jelenti az egyéb teljes felolvasását a hazafiban. Mint jellem Tisza István minden idők legnagyobbjai közül való. • c'éi; • ,i~~F«> •:• ' W r "'-ti.:; Jellemének kivételes nagyságát mutatja a világháborúban tanúsított magatartása is* iisza István nem akarta a háborút. Álláspontja mellett hatalmas egyénioé• gének egész súlyát vetette latba azokon 3 tanácskozásokon, amelyeket ' Jerescz, Jpzaef király a 3zerb -orgyílkoss^g következtében a hadvezetcséggea, a monarchia közös minisztereivel és a monarchia két államának miniszacrelnökeivcl tartott. Minthogy azonban a király többi tanácsadó, inak ellentétes felfogásán győzedelmeskednie nem sikerült és igy a hábo^^fl&*^K^°*2*i $&

m tudta, minden erejét megfeszítette avégből, hogy a naborut, ha mar kikeruMictétlen, legalább .győzelmesen vivhaSsuk'mcg. Arról azonban, hogy ő a háború, ellen volt, hallgatott, mert nem akarta gyengíteni hazájának háborús esélyeit. Amikor pedig a hazai eUsgüdctlonck ot tették felelessé a háborúért, némán tűrte a méltatlan szemrehányások és támadások özönét, pedig csak fel kellett vonia lebDertenie a fátyolt, hegy az ódiumot elháritsa magáréi. Igy esett a legnemesebb ha- ' zafi áldozatul az igaztalan gyűlöletnek és csak jóval későbe,.az ő vértanúhalála után derüAt ki az osztrákok leleplezései alapján az igazság: Tisza István nak semmi részelnem volt a világháború előidézésében. T.asza Istvánban a legjellemzőbb .ojyémséj nagyvonalúsága. •, - ' Tragikuma, hogy értelmi, képességeinek csodalatos kifejlettsége mellett, megvolt áaenno az őstermészet ösztÖnö3sego.is. Ez az ösztönösség, éreztette meg vele az obstrukciéoan 1-aozó Veszedelmet, a-zt a kassandrai kétségbeesést kortársai ólig ártottak meg, de ő már erezte akkor a mindent elvesztésnek azt a icdek rettenetes lelki fáj-, dalmát, amoly a nem ihletett halandókra'• csak a katasztrófa bekövetkezés sókor sújtott le akkor, amikor ő már rég vértanúhalált halt kétségbeesett', rajongással imádott hazájáért. - Tősgyökeres magyar nemesi nemzetségből eredett, melynek tagjai századokon keresztül viseltek köztisztségeket és xxax töltöttek 00 ^vezetoszerepet a kczéle-tben. A. hatalom, sem az atyjáé, sem az önmagé?, nem imponált neki. Mogvetette .azt, aki a hatalmat magáért a hatalomért szerette, hetei nem oél volt a hatalom, hanem eszköz, amelylyol elni csak a haza érdekében tartotta megengedhetőnek. A hatalmat csak azért becsülte, mert annak révén h .zajának használhatott. -^Puritán volt, nyilt és egyenes. Ebből következett az is, nogy a választójog nagyméretű kiterjesztését következetesen ellenezte, -^zzel azután^a-rősitette ellenségeit, akik minden áron ki akarták őt emel- . •ni-a nyeregből, ks tényleg, épen akkor'sikerült az ármánynak a kormáryrudut kicsavarni Tisza István kezéből, amikor a nemzet életérdeke lett volna, hogy nála maradjon a hatalom. - Lelkének egész melegével ragaszkodott az Alföldhöz, az Aifole^magyarjaihoz és'az alfölai rónák költőjének, Arany Jánosnak költészetéhez. Mit érezne a földi Tisza István, lm tudná, hogy arany János szülőhelyen a G-cszttel szomszédos aagyszalontán Arany János bűbájos magyar nyelve türt idegen, üldözött vad. • f • de,nem szabad elcsüggedni, kincs is okunk reá. BézZünk kö- ;%M rul. xx - falakról Rákóczi Fere-ncz, Széchenyi Istvá, Kossuth Lajos, Deák ^erencz, xisza István tekintenek le reánk, fagyoknak nagyjai. Nemzet, amelynek öléből ilyen őriások .fikadnak, nem'vesz- . . net el!- Kövessük példájukat és akkor hazánknak újból fel kell viriadnia. /Folytatása következik./ ,