Napi Hírek, 1924. szeptember/2
1924-09-30 [0092]
§ L o n d o n b ó 1 jelentik a Magyar Távirati Irodának: a Foroign Af fairé szeptemberi szánu "Románia külpolitikája" cin alatt cikket közöl, amely többek között ezeket mondja: "*r A békeszerződések az apró ós újsütetű rónán királyságot "Nagyi • romániá-"vá. váltóétották át. 3z az ország annoktálta a nagyároktői Erdélyt, valamint a szorosan vett Magyarországnak is egyes nagyobb torliletűit, s ezzel' a regi Romániának mintegy kétharmadával megnagyobbította államát. A regi Ausztriából megkapta Bukovinát, Bulgáriából a Dobrudzsát és Oroszországból Besozarábiát. Ilyonformán Románia régi területe cs lakos-inak lélekszáma megduplázódott s egy földrajzilag széttagolt 3 néprajzi és kulturális tekintetben teljesen heterogén állam alakult. háború előtt Románia egységes nemzeti állam volt, ma podig Európa legtarkább nemzetiségű országa, amenynyibűn lakosságának több mint 25 százaléka nemcsak'különbőzé fajokhoz tartozik, hanem más 03 más hitvallást is követ, A románok görögkeletiek, a rémetek 03 magyarok a nyugati egyházak hivői s a románok nemcsak faji tekintetben, hanem ,vallási kérdésekben is a legnagyobb mértékben türolmotlenck, köröskörül olyan áll antik veszik körül, amelyeknek nagy területeit szakították cl s ^Lelkiismeretlen 03 erőszakos kormányzási mód alatt nyögő kisebbségek gyűlölete közepette Románia tomészotssen a legnagyobb bolső nehézségekkel küzd, melyek között iger. jelentékenyek a pénzügyi és gazdasági problémák, a zen' kivüljazónban küzdenie kell ogyos nehéz külpolitikai komplikációkkal is; —* A román külpolitika az utóbbi években állandóan azon. .a félelmon alapult, amelyet az állam a körülötte lévő megcsonkított orsáágokkal szemben erez. A kisantant Benes-féle koncepciój 'n...k alapja az elrabolt területek biztositáse volt s oz volt az okp annak i3, hogy Románia belépett a kisantant kötőtökébe. Kétségtelen, hogy Románia nom lépett volna bc ebbe a reánézve természetellenes : ^ szláv szövetségbe, ha nem nyomta • . el magyar, német, rutén cs szerb kisebbségeit. Magyarországtól például * noacs.áfc vegyeslakosságíi területekot vett el Románia, hanem olyan nagykiterjedésű határvidékekot^ amelyeken színmagyar lakosság él, melyet az uj állam felháborító módon kezel. Ezek után aligha gondolható, hogy a büszke magyar nemzet lángoló hazaszrototó és faji öntudata meg tud' barátkozni ozzol a Hajmeresztő igazságtalansággal. Ez az oka annak, hogy Románia még mindig ragaszkodik' ahoz a szövetséghez,__anely eddig csak megaláztatásokban részesítette. Ali cz a tény ann'liink'bb is, mert az úgynevezett magyar veszedelem, amelyet a 35.000 főnyi magyar hadsereg a kisantant 5 milliós hadseregeivel szemben jelont, csak ürügyül szolgálhat - t nagy hadseregek és komplikált politikai rendszerűk szervezésére, melyeknek vozotéso teljesén Franciaország kozabon nyugszik és amely rendszerben Románia tehetetlenül cs magárahagyatva áll. v-e^Á A ront scjtótjfőképen külpolitikai gondok foglalkoztatj4k, sV Ro- . mánia elszigeteléséről szóló cikk' "bon a jövőért való aggodalom tükröződik. - Ki a barátja Romániának? -"Taérái az .Adevorul. ~ szomszédok mind •szl^vo?:, uz egyetlen ncm-szláv állam közöttük Magyarország . s ezt az államot Románia kőtizbon támadta meg a vilá.gháboru alatt, elpusztította védtelen-vidékeit s torületenek több mint egyharmadát elszakította. A kisantant - folytatja a. Foreign affairs cikke - hamarosan elárulta belső " gyöngeségét, naoly a '.. boraié résztvevő tagok erdekeinek reménytelen divergenciájáb' n rejlik. Csakhamar nyilvánvaló lett, hogy a három állam egyike sem állhat • a "másik oldalára az igazi ellenséggel szembon; igy például Jugoszlávi-. Sonmiosotre sem számithat segítségre Olaszország ellen, hasonlóképen Csehország Lengyelország elloi, de Románia sem számithat semmiféle támogatásra szláv veszély esetén, Csehország, a pánszláv mozgalom tekintetében Oroszország, örökösének tekinti magát és a pánszláv eszme központja jelenleg Prága. Mihelyt a magyar veszedelem illúziója szertefoszlik, megszűnik a kisantant alapgondolata is s a Románia és a többi kisantantállamok közötti kötelék is elszakad. A mult áprilisban a bécsi kongresszuson felvetődött a besszarábiai kérdés s Oroszország és.^mánia között oly na gy , volt a feszültség, hogy a szovjetsajtó háborús cikkeket közölt B hircBj^fct a román mozgósításnak is. ~ L< ^t&VÚ
