Napi Hírek, 1924. szeptember/2
1924-09-24 [0092]
:: B QX 1 i n^szeptember 24, 1 német néppárt elnökségének a kormány kibővítéséről folytatott tanácskozásait csütörtökre halasztották. /MTI./ B r ü s s z e 1,szeptember 24. ifcsnx Mint aDEíÉniere Eeure jelenti, Belgium csak Theunis miniszterelnöknek szabadságáról való visszatérése után fogja megvizsgálni a német behozatal utánp . ' 26 százalékos adó "bevezetésének kérdését. Terintettel azokra a tárgyalásokra, amelyek a Németországgal megkötendő kereskedelmi szerződések^' ' . k, előrelátható, hogy Belgium ebben az ügyben Franciaország péidá.ját fogja követni, /MTI. / > G e n f^szeptember 24. /Svájci Távirati Iroda,/ A jogi bizottság üléséről szóló tudósIi*.s vége. ^inthogy lolitis a leszerelési bizottságban van elfoglalva, előadóhelyettesül a francia Loucneurt választották meg. Loucheur megállapítja, hogy ezt a kifejezést, "háborúra tereli B dolgot azért választották, mert aog^x 1. az egyezségokmány ugyanezt a kifsjezést használja, 2. mert valamely állam háborút üzenhet anélkül, hogy rögtön erőszakhoz nyuln^, Fernandez braziliai képviselő a vita során megállapítja, hogy Limburg módositó inditvánva veszedelmes, azonbah az erőszaknak szükséges védekezés esetében vale alkalmazásét nem lehet háborúnak nevezni, Loucheur ismét rámutat-az egyezségokmány rendelkezésére és visszautasít minden pótinditvényt, A zavazásnál limburg inditványa ellen 19--en, mellette 6-an szavaztak. A II. cikkelyt módositás nélkül elfogadták. A III. cikkdy elismeri ipso fiacto az állandó nemzetközi birós g illetékességét mindazokban a differenciákban, amelyek a biróság alapszabályai XVI. cikkelyének 2. §.-a alá esnek. Bizonyos aggodalmakkal szemben Scialoja olasz delegátus rámutat a Svájc és Olaszország közt kötött szerződésre és megállapítja, hogy az állandó nemzetközi biróság a szabályzat rendelkezései értelmében illetékes arra, hogy maga döntsön illetékességéről. Loucheur megállásitja, hogy minden nemzetnek joga van valamely más nemzettel szerződéseket kötni, amelyek alapjak valamennyi differenciát békésen meg lenét oldani.Aámutat arra, hogy az 1920. december 16.-i jegyzőkönyvhöz való hozzájárulás /kötelező döntőbírósági eljárás az állandó nemzetközi biróság előtt/ a mostani jegyzőkönyvhöz valódhoz zaj árulástól különválasztva történik,is 1920. évi j egy zőkönyvnoz való Jiozzájá• . rulásj^r azonban a mostani jegyzőkönyv életbelépése után rövid idő múlva be kell következnie. A III. cikkelyt változtatás nélkül elfogadták. F-ru>-h A IV. cikkely kiég sziti az egyezségokmány XV. cikkelyét ős körülirta, hogy a döntőbíróságot miképen kell alkalmazni valamely differencia különböző stádiumaiban. 3 cikkely 5. §.ához pótinditványt terjesztenek be oly értelemben, hogy nem csupán a tanács által egyhangúlag ajánlott megoldást nem lenét többé kérdésessé tenni, hanem azt a megoldat sem, amelyet a pártok valamelyike elf ogo,dot c,-- Boureart ^ /Svájc/ szövegezési módosításokat ajánl, amelyek értelmében a döntobirénat közvetlenül a nemzetközi biróst'.g nevezi ki, Sámutatott arra a veszedelemre, amely azzal jár , ha más döntőbíróság nézetét kérik ki az állandó nemzetközi biróság ügyében,mekt ^z az állandó biróság tekintélyét sértené. Loucheur hozzájárul a pótinditványhoz. Bourr cartbak azt válaszolja, hogy az állandó bir ság nem ülésezik állandóan, ezért kell a tanácsnak átengedni a- döntőbíróságok kinevezését, hz állandó döntőbíróság nézetét minden.jogi kérdésben^bekérik. Sir Cecil Hurst és Loefgreen felszólalás^ után a tanácskozást nyolc óra előtt egy perccel félbeszakítják, anélkül, hogy a iV. cikkelyt elintézték volna./MTI./ — ORSZÁGOS LEVÉLTÁR