Napi Hírek, 1924. szeptember/2

1924-09-23 [0092]

§ G a n f, szeptember 23, /Magyar Távirati Iroda./ Lukáts Simon minisztri osztálytanácsos a gazdasági kardosakról tárgyald második főbizottságban a gazdasági bizottság' munkásságáról szóló jelentés tárgyalása során hosszabb beszedet mondott. Beszédében ' foglalkozott avval a javaslattal is, amelyet az olasz delegáció tett a forgalmi korlátozások megszüntetéséről. * Elismeréssel adózott a gazdasági bizotcság k* meritő jelentésének, amelyet Veverka cseh delegátus állitott össze és csatlakozott a jelentésnek ahcz a megállapításához, hogy az eddig elért eredmények igen kielé^itőek és kedvező kilátást nyújtanak a jő'vő munkálataira. A bizottság eddigi muntájaaz egész vonalon azt a célt szolgálta, amelyet az egye zségokmény 23. cikke körvo italoz ott és amely arra irányul, hogy a szövetség vt1amennyi ttgja részére a kereskedelmi viszonylatokban méltányos elbánás biztosíttassák, aangoztattá azonban,- hogy még nagy munkát kell végezni addig, amig a Vég3Ő célt: a nemzetközi ^ kereskedelemben az egyenlőséget .és a szabadságot biztosítják. Örömmel üdvözölte az olasz delegátus javaslatát, ammly megvalósulása esetén nevezetes előrehaladást jelentene e végső cél felé vezető utón. Magyarország mindig a nemzetközi kereskedelem korlátozásainak megszüntetése mellett foglalt állást és ezt a falfogását _igye.kezett érvényesitsni ugy a porto-rosei, mint a génuei' értekezletben, 'vali/amint az ^.nt erparláment áris unió legutóbbi ülésezésén. Rámutatott ayra, hogy ha Magyarország ezt az elvet nem tudta a gyakorlatban követni, ezért nem őt terheli a felelősség, finnek oka az a gazdasági zűrzavar, mely kőzépeurőpában a háború következményeképen uralkodik. Középeurópá- . ban uj államok alakultak, mások területükben tetemes változásokon mentek át; mindez teljesen felforgatta a hábóruelőtti gazdasági állapotokat.. A kiviteli tilalmak célja az volt, hogy egyrészt biztosítsak az állam számára a nyersanyagokat és az elsőrendű élelmicikkeket, amelyeket a közelmúltban nem lehetett volne a nemzetközi kereskedelem u ttján megszarezni, másrészt, hogy megakadályozzák az árucikkek gyors megdrágulását, ami okvetlenül együtt járt volna a forgalom felszabaditásával. Társadalmi természetű megfontolások is hozzájárultak ahoz, hogy az elsőr.ndü szükségleti cikkek árát az ország belsejében szabályozzák, illetve mérsékeljék. Ami a behozatali tilalmakat illeti, ezek egyrészt onnan szármáz- < tak, hogy a pénz értékét fenn akarták tartani, másrészt általános termé .szetü gazdasági megfoctolásokrc vezethetők vissza. így a kereskedelmi politika terén ezek a korlátozások arra voltak hivatva, hogy egyfelől . pótolják az uj gazdasági helyzethez többé nem alkalmazkodó vámdijszabá- -> sok hiányosságait, másfelől alkudozási alapot nyújtottak a'behozatali engedélyek kölcsönös magadásánál. Egyes korlátozásoknak a pénz védelme volt a célja, izek révén, akarták megakadál yoznig "• azt is, hogy^. a pénz értékének állandó^ csökkenése miatt a tőkék mértéken tul árukba, me ne leül jenek. Más korlátozások a felesleges fényűzési cinkeket akarták kizárni. Ma a helyzet egészen más.a kiviteli tilalmak ideje elmúlt, mert ma már a nemzetközi kereskedelm utján lehet a szükségletek fedezéséről gondoskodni. Arról sem leket szó többé, hogy a belföldön az e^yes cikkek árát megállapítsák. A legtöbb állam már uj vámdijszabást hozott be és a többi is hamaros-n követi példáját. Az államok jórészében^a^pénz_ megszilárdult, - Ausztria és Magyarország a nemzetek támogatásával jutott el idáig. 4 határok megnyitása tehát pénzügyi szempontból többé nem kárhoztatandó,' bár természetes, hegy ezen az utcn csak fokozatosan lehet előrehaladni,