Napi Hírek, 1924. szeptember/2

1924-09-21 [0092]

irá™^-. í

fe í ^

rd

^SIPl

emD

,

r ^ *

l szentgothardi kerület neraaetgyülésia kupvDeeloae dr.Vargha^M^aáárnap' tartotta meg beszámolóját Szeatgőthare g

p

f-f,.£^

2

|^ol-ra a kcnyiselőtt lekísért Vass József dr.minisztöreliiök í

y 7 f

S WPt^Ofl ílanos nemzetgyűlési képviselő is. 1 népgyűlés déleé \ ÍKÍK * K;;aodot a Széli Kálmán -téren több ezer főnyi x í0

"

so

^eszf?ír^l

J

nS

rÍJ

lí--te«V^"\ W»ort ártotta meg beszámoló beszédét. , - rt

.. S? Í^Í2S ^P^WOifá?, hogy mint volt elfenzéki képviselő miért boly az elLÍ^ íít?°?

at

| Y

maz%6

^ vezeti gazdasági pártba. Kifejtette, zéFés a Ki^víál

á

'íS?H8í

k S

0t

fi

v sse-°> h

°íy - kormány munkáját ellenőriz-' zatüt tfiS^ffiiL ÍK!\°*Jf^v kritikái kell gyakorolnia. Ha a kormányba* találjak, kötelességük támogatni az ország jől felfogott érdekéi . . , * na-jy tetsz-'-.ssel fogadott beszéd után Vass József dr. miniszé helyettes emelkedett szólásra: -~ Az én lelkettjjF úgymond-- t zen a határszéli helyen Varga Gábor iő^sí

;

'

ö

i barátom fejtegetéséből az utolsó gondolat, ragadta meg legjoDtc,xi.i

lfc

veze,eaen az a gondolat,a,..oiybon megpróbált egy kis vigasztalást onoem a lelkemkbe. Megpróbálta megmutatni azt, hogy nekünk szegény maradék ^agyarunknak nem az a feladatiunk, hogy egészen busulásnak adjuk magunkat, J'ert jobban is lesz még , mint ahogy mostan vagyunk. Mostan sokat írnak az újságok azokra p a tá r jyalásokró'l,ame lyeke t Parisban, Genf ben, Londonban, vagy ném tudom miféle idegen helyen, Vagy a nagykövetek tanácsa előtt, vagy a népszövetség albizottságaiban, vagy annak plénuma előtt folyna/., .ezekben a külföldi varosokban , ahol különböző nemzetek képviselői összegyűlnek, azokról tanácskoznak, hogy hogyan hozzák rendbe Lurőpát. Valami mozgatja ezt a sok embert, Parisban és Genfben. n&r IpfífK JPf ffá?íl§£ • valamely igazságnak megvilágosodása* Ennek..az igazságna,, a megvilágosodása a mi remehys:gtfnk. - A békeszerződést nekünk aía kellett írni, Vájjon gondolják ezek a hatalmasságok, amelyek körülvesznek bennünket, hogy a magyar nemzet el felejtet te ezeréves mivoltát. Vájjon tudják-e követelni tőlünk, hogy mi örökre belenyugodjunk abba a helyzetbe, I agelyte belenyugodni nem lenét. Vájjon azt gondolják-e, hogy többé magyar l*Í^V«SS-*-í?i hullni azon sebek miatt, melyeket rajtunk ütöttek ? Vájjon a*§x e/euelhetik-e telünk, hogy mi ürüljünk és megcsókoljuk a kezet. Örül^7

nc ^

s lábaihoz boruljunk ? Herr iotgmiitt a francia gloire képviselő-flJS f

>&9

don

ald miniszterelnöknek, aki a világ egyik leghatalmasabb nemzeu e

''- 01en

> mint reprezentánsa az angol öntudatnak áll, meg kell árteniök, hogy a magyar nemzeti gondolatnál: is van reprezentánsa,az öntudatnak van mér helye a nemzet lelkében. Ha a franciáktól nem lehetett megköve-elni, hogy ötraszourget elfelejtsék, éppúgy a dicső francia nemzet ne vegye rossznéven tolunk, meggyötört maradék magyaroktól, hogy nem felejtünk és nem vagyunk hajlandók a reményről lemondani. /* V\JU*C '^Á^JC A mi roménys'günk nem a fegyverben rejlik, minekVTilhcsen fegyve runk. • Van 35.0CC kicsi ^katonánk, tehát 35.000 puskánk és mindajz'hyí részere IgO golyónk. Van n." hány száz csen derünk és rendőrünk, amelyek alig elégségesek arra, hogy ebben az országban egy felforgatást megakadályoz;'' _. zanak és a polgárságot megvédjék, kekünk nincsen fegyverünk,'hát akkor miért felnek tolunk ? mit akarnak 1hl akarják tőlünk venni sarlóinkat, akkor az ellenőrző bizottság menjen Szent s

.éthárara, a szentgothárdi kasza és kapagyárba es vigye^el a kaszákat és kapákat, AZ orvosoktól vegyék el lancettá3™v, a borotvához ők kezéből vegyék ,1 a gilette késeket es vegyék el a szaionnavágó bicsK*>kat.Minket nem kell lefegyverezni, minket lefegyvereztek, Üekünk nincs több, sőt nincsen auiryi fegyverünk sem, amennyinek tartására a trianoni békeszerzőaés minket feljogosít, Körülöttünk egyik államnak fegyverben áll 600.000 katonája, a másik lőO.OOO állandó katonával , rendelkezik nem számítva a csendé rséget és rendőrséget, h harmadik és negyedik helyen is. igy van. Söt az egyik állam minden felnőt tagja fel van fegyverezve évszázadok óta. Lzek félnek toiünkx 7 és fél millió magyartól, ^*><Ay Között csecsemők, asszonyok és leányok is vannak ? Mit akartak mit5Irdük ? Azt, hogy térdrekényszeritsenek bennünket ? Azt, hogy le tegyünk reménységünkről, hogy elfelejtsük magyar milvo ltunké ( aefiagRet hiába követelik tőlünk. /: pjenzés és taps./ í l^ckcíó '