Napi Hírek, 1924. szeptember/1

1924-09-09 [0091]

§ G e tt\Íi szeptember 9. ^Magyar Távirati Iroda/ Apponyi Al­bert gróf beszédének további részében a következőket .mondotta: - A beavatkozás joga csupán szerződésen alapulhat. Minden ilyen természeti, kérdés oirói eljárás alá vonható. Gyakran a legjogosultabb panaszok meghallgatás nélkül maradnak. Ennek eredménye, hogy a kisebbségek nél siralmas és veszélyes lelkiállapot uralkodik. Joggal hihetik, hogy követelésük nem jut igazsághoz. A hallgatás továbbra is a kétségbeesés nyugtalanságát fogja fenntartani a lelkekben. Meg kell,találni a kellő módszert, amely különbözik a ma követett módszerektől. Ismertette itt a mei kisebbségi eljárási szabályokat. A tanács - mondotté ezután - politikai testület, amely utasításokkal ellátott ál­lamférfiakból áll. Széknek gondját elsősorban saját államuk erdekei fog­lalják le. A következő reformot javaslom; Ha a panaszokat valamely tagállam képviseli', akkor ezeket a tanács a tiszta bemutatás alapján tüzetesen meg- | vizsgálná. Javaslom, hogy a tanács minden elfogadható panaszt terjesszen -M az állandó nemzetközi törvényszék elő jogi vélemény nyilvánitc.sa coljából, A magyar kormány kész olyan egyezményt kötni, hogy minden elfogeüható pa­nasz az állandó nemzetközi törvényszék döntése alá bocsáttassek.Mi kor­látlen biz alommol viseltetünk e törvényszék iránt. Ha-igy $ arunk el, evvel minden mérgét elvesszük a nemzetiségi kérdésnek. Az eredmény,^ amelyet el kell érnünk az, hogy biztosítjuk a világ békáját és a szomszédok egyet­értését ,/Zugő taps./ , Amikor a magyar küldöttség súlyt vet a kisebbségek kérdésére, nem azért teszi ezt, mintha viszályt keresne. Önök megértik, milyen rehd­kivül fontos e kérdés reánk eézve, ha emlékezetükbe idézem, hogy abból a 10 millió lakosból, akit elvesztettünk 3 és 1/2 millió magyar. Az elveszte*! területek a megyar kultúra régi intézményeinek voltak székhelyei. Eóüetez­tetek Bilyaira, i^ossuthra, rnndrássyra, kezinczyra, továbbá Köleseyre,Kölese: volt a szerzője nemzeti Himnuszunknak,amely ott van minden ajkon es minden szivben. Ez a magyar kultúrának olyen területe,amelynek törtenete szaza— JB dókra nyúlik vissza. Ha mi el is vesztettük ezt politikailag, de ragasz­kodunk ahhoz, hogy ne veszitsük el kultúrában ezt a gazdagságot,amely integráns része a magyar nemzet kincses tárának. ' A kisebbségi kérdés elsőrendű, életbevágó kérdés. Megoldása eg_yik feltétele annak, hogy Magyarország békében és megértésben éljen szom3ző- \ daival. A másik probléma •: fegyverkezés korlátozása. Sz a kérdés .olyan fej lődésen ment keresztül, amelyre még visszatérek és amely.-^telve van a joyo Ígéretével, Együtt vagyok az okkal a társaiéinál, akik az arok tulso oldalán állókat képviselik. Az a helyzet^.melyet a békeszerződés teremtett, nona lojálisán elfogadtatott, nem nyújt kielégítést,hanem igen nagy ddozat o:mrt j és érzelmi szenvedéseket ró reánk. Megkövetelhetjük, hogy ennek e szerző­désnek végrehajtása lojális és teljes legyen ugy az egyik mint a másik részről, hogy ezt a néhány rendelkezést,amely kedvező cp olyan hűséggel és lojalitással betartsák, mint amilyen hüséaet és lojalitást tolunk kí­vánnak. /Taps./ ; ... J _, , /Bolytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom