Napi Hírek, 1924. augusztus/2
1924-08-28 [0090]
§ Pr á g a , a ugus zt us 27. /Magyar Távirati Iroda/ a Pragaer Presse Magyarország és a genfi konferencia cimü budapesti keltezésű levélcikkében ugy vélekedik, hogy - genfbe utazott magyar delegáció tevékenysége főleg a katonai ellenőrzés és a kisebbségi védelem problémáira fog irányulni, A genfi ülésezés előjátékának tekinthető az Interparlamentáris Unió Berni konferenciája, amelyen Lukács György volt miniszter beszélt az utodállamokbeli magyar kisebbségek elnyomatásáról. Ez a beszéd teli. van ferdítéssel, hamis beállításokkal, képmutatással és kétszínűséggel,.mert Magyarországról, mint a háború szerencsétlen áldozatáról emlékezett meg és az egykori Magyarország nemzetiségeinek egyenjogúságáról, továbbá az állítólag csak harmicötezer főnyi önkéntes ^hadseregről bessélt. Hogy Magyarország mennyire kivánta a háborút, arra bizpn.ság Apponyi hires parlamenti beszéde,amelyet a szerb hadüzenet napján mondott el és amelyben az egész magyar nép nevében üdvözölte a háborút. Az 1968.évi nemzetiségi törvényről,.amelyre Lukács hivatkozott, minden gyermek tudja, hogy sohasem hajtották végre. Ezt tubbé-kevésbbé Apponyi, Andrássy és mások is elismerték. Bethlen kisebbségi rendelete,amely az eddigi kisebbségi torvény és Priedrich Istvánnak jóval liberálisabb rendeletét ^jelentékenyen megszorította, szintén csak papiros van meg. mort a hatóságok meghiusitják végrengtásatjar.Bizonyitják ezt a szociáldemokrata képviselők parlamenti beszédei és a Népszavában megjelent okmányok. Az önkéntes hadseregről 'szóló mesékkel csak port akarnak hinteni a külföld szemébe. Mindössze a tisztek és a továhbszolgáló altisztek önkéntesek, mig a legénység sorozása most is folyik -titokban ós erőszakosan-, Rupeirt képviselő annak íde^jfe a parlamentben kijelentette, hogy a magyar hadsereg létszáma 70.000 fpnyi. Ehhez hozzá kell számitani a militarizált vámőrséget, határőrséget, folyamőrséget> csendorséget és államrendőrséget, amelynek létszáma nagyobb mint a régi Magyarországban volt, továbbá a militarizált diákszervezeteket, tornaegyelctekét é^serkészeket is. A cikk ezután rátér arra, hogy anagyérországi tótok részéről miért nem lehet hallani panaszokat. Azért nem, mért ez az 1921.évi 3.torvénycikk alapján büntetőjogilag üldözhető c elekmény. A tótok hallgatása tehát nem azi jelenti, hogy meg vannak elégedve sorsukicai, hanem azt, hogy személyes szabadsaguk kockáztatása nélkül nem nyithatják szóra szójukat. § Pécs, augusztus 29. A dunántúli evangélikus egyházkerület ma délelőtt tartotta meg ezévi közgyűlését,aslyen megjelent Kapi Béla püspök, Pe sthy pál igazságügy-miniszter, Radossy Imre dr.országos főkapitány, Nendtvich &ndor Pécsaros polgármestere és az egyházi előkelőségek közül igen számosan. A közgyűlés a magyar Hiszekegy elénekléséve1 kezdődött, amely után Pálmay Lajos győri^esperes, egyházkerületi főjegyző imájában Isten áldását kérte a közgyűlés munkájára Mesterházy^Ernő dr. egyházkerületi felügyelő megnyitó beszédében foglalkozott a háború után kialakult nehéz viszonyokkal. Ebben a súlyos helyzetben akkor támadt fel az első reménysugár, amikor a győzők belátták, hogyha legyőzöttek pusztulásával ők maguk is romlásba dőlnek. Megfeszített munkára, takarékosságra és önfegyelmezésre van szüksége népünknek, mig elérhetjük a boldogabb jövőt. Az evangélikus egyház kiveszi részét-a nagy ujjáepitő munkából, a hivek mindenkor megfeleltek kötelességeiknek. Szükséges! hogy ezt az állam^is megtegye az egyházzal szomben. A lelkészeknek nyújtott korpotlék, a családi segély és a középiskolák állami segélye majdnem a semmivel egyenlő. Érthető nplt ez abban az rdóben, amidőn az állam bevételei valorizalatlanok voltak, de nem szabad ezen az uton továbbhaladni most,amikor az állam.bevételei valorizálódnak, mert különben az egynáz elsorvad. Mar pedig az evangélikus egyház fenntartása szükséges nemcsak a r%unk, hanem hazánk érdekében is. Az egyházkerületi felügyelő ezután annak a remény nek adott kifejezést, hogy a katolikus társadalom egyetemessége nem osztja azt az álláspontot,amely bizonyos sajtóorgánumokban a protestáns egyház elleni támadásokra vezetett. A keresztény vallás alapja a szeretet,Mi mindig hajlandók voltunk és vagyunk most is az együttműködésre, mondotta Mesterházy, mindig megbeeeultük a romai katolikusokat de elvárjuk ezt az ő részükről is, /Folytatás következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K S7ckr\A
