Napi Hírek, 1924. augusztus/2
1924-08-26 [0090]
Szterényi Jézsef báró, akit az Interparlamentáris Uhró pénzügyi •;1 es gazdaági bizottsága azzal bizott meg, hogy a világ gazdasági szolidaritásának és a nemzetközi kereskedelmi összeköttetés kérdéséről jelentést tegyen, behatóan ismertette végzett munkaját következtetéseit határozati javaslatban foglalta össze. \Q,S ) A világháború - fejtette ki Szterényi - megtagadott minden szolidaritást s ezzel egy csapásba megsemmisítette sok évtized örvendetes vívmány 't, amit a békekötés óta eltelt idő sem tudott jóvátenni. &z a pusztítás sajnos nemcsak gazias .gi térre terjed ki, hanem a kultúra világában is megmérhetetlen károkat okozott, ^zocialis téren ugyarvez a helyzet s tragikus xx iróniának mondhatjuk, hogy a demokrácia előretörése mindenütt lecsökkentette a szocial-politika iránt való érdeklődést. Ez az állapot legjobban a közép osztályt sújtotta,•amely tagadhatatlanul a legizmosabb hordozója.a kultúrának és tudománynak, különösen sokat szenved a^középosztály a legyőzött államokban, de a munkásosztálynak sem sokkal jobban megy a sora, mert a munkabérek nem tarthatnak lépést a drágulással. Szellemi és anyr i javak immár pótolhatatlan mértékken semmisülték meg. Magyarország például már régen ingyenessé tette a népoktatást, ma már azonban csökkenteni kell az ingyenes oktatásban réézesülők számát, mert az állam nem tudja fedezni a költségeket. Annál szomorúbb ez, mert Magyarországon a lakosság 23.6 százaléka még mindig nem tud irnl és olvasni. A magyar kormány anyagi okokból kénytelen megszüntetni 17 középiskolát, jóllehet a középfokú intézetek eddig sem tudták befogadni a nagy számban jelentkezőket. A- kulturális visszaesés legjobban erezhető azonban a német birodalomban, ami nemcsak '. • . közép- és Kaietenrópa, hanem az északi államok művelődésének hanyatlását is maga után TBön^s^. mert hiszen valamennyi a német tudományra és a »y- német kutatásra támaszkodott. Különösen az orvosi tudomány terén kell számolnunk nagy visszafejlődéssel. Jellemző erre, hogy 19 23. elejéig Tkémetörsz''gban a kórházak 12 százaléka, a csecsem&>otthonok 15 százaléka, a bölcsődék 45 százaifka, továbbá-30 tüdőbeteg-,,ondozó és 7 gyermekkórház ..megszüntette működését A magyar viszonyok még ennél is szomorúbbak', mert a '•.at'^sági orvosok é's a gnyil vános kórházok számát le kellett sz^llit;ni akkor, amikor a kalaüdeság százaléka két év óta 23,5-jre szökött, vagyis a legmagasabb egész Európában. Korlátozni kell az anya- es csecsemő-védelmet is, bár a csecsemő halaiBóság a sorban Magyarország után következő európai 11am százalék számát 3 és fél szeresen felül-mulja . \_Y A szellemi terén beállott visszafejlődést találóan jellemezte a nemzetek szövets%e kebelében működő illetékes bizottság elnöke, amikor a bizottság legutóbbi ülését ezekkel a szavakkal nyitotta meg:"A szellemi élet bizonyos országokban csaknem lehetetlenné vált s az a veszedelem fenyeget, hogy telje-en megszűnik, ha ezeket az országckat magukra hagyjuk és nem sietünk segítségükre. u Csak altkall még hozzáfűzni, hegy ezek a bizonyos or- ' szagok béke idején a tudomány- és kultúra épületének szilári pillérei voltak. A szolidaritás hiánya kezdetben csak a legyőzött országokben'éreztette hatásán, lassankint azonban a győző államokban ia érezhetővé vált. Ennek részben az az oka, hogy az államok a háború befejezése Után is ragaszkodtak a merev elzárkózás gazdasági szempontból érthetetlen és me^ nem okolt politikájához. A nemzetközi forgalmat a szó igézi értelmében megfojtatták, A leromlást teljessé tette a békekoníerenciknak az a tévedése, va,y vétke, hog: az évszázadok folyamán kialakult hatalmas gazdasági egységeket darabokra tépte. A gazdasági élet a politikai érdekek kényszere alá került, a kinálat és kereslet törvényét hat.Imi eszközökkel meddőségre kárhoztatták s a termelés fokozása helyett, ami egyedül tehette volna jcv„ a hosszú háború természetszerű következményeit, á kerm'nyok tétlenül nézték a termelés csökkenését. Hiába hangzott el 192C. március 8-án a legfelső tanács figyelmeztetése: ''minden e^yes kormánynak fel kell világosítania a lakosságot arról, hogy a termelés sülyedése egyenes ar .nyban áll a drágulás növekedésével s a gazdasági válságot csak a több tenne lé* a hárithatja el." A legnagyobb baj a*m hogy a közép- és keleteurópai államokat nem fűzték.ismét gazdasági es vamegysogoe, aminek az oka nem az ors zajhatárolt eltolod sában rejlik. Az egyes államok szuverenitása épségben maradt volna s ha itt-ott gazdasági nehézségek támadtak volna, ezek számba sem jöhetnének, az elzárkózás által okozott végzetes k károkkal szemben. Megjegyzendő, hogy ez a O ondclat Ma 0 ysrországon ismerős ellenzésre talál, mert a gazdasági egység visszaállítása az utódallamodnál meg/Poiytataso. következik./
