Napi Hírek, 1924. július/2
1924-07-24 [0088]
Halálozás. Dr. Dobozy Vilmos, -Alsófehérvármegye nyugalmazott tisztifcorvosa, hatvankét éves korában hosszas szenvedés után július 23-án Budapesten elhunyt.. ~-olttetemét július 26- án^. Fagy körösön l „ .1 helyezik örök nyugalomra, a ^obozy-család sirbolt^jáhen.Halálát széleskörű rokonság gyászolja. •— * § Marosi líáday Izidor^f öldmivelésü-gyi minisztérium nyugalmazott miniszteri tanácsosát nyolcvanötödik születésnapja alkalmából igen sokan keresik f ol üdvözlésükkel, líáday elévülhe tetler érdemeket szerzett a közgazdaság, a gazdasági szakiroialom, az állatvédelem és a nemzetnevelés terén. Tiszteletbeli ta;,ja az Országos lía.gyar Gazdasági egyesületnek, liszelnöke az Országos /llatvédő Egyesületnek, ezenkívül sok bel- és külföldi egyesület választotta tiszteletbeli ta-jává. 0 volt a madarak 5s fák napjának, az Országos Ifjúsági Had rvédc Limának, a Magyerqrszági állatvédő egyesületek Szövetségének, a Gyermeknaptárnak és^az'Állatvédelem cimü lapnak, s néhány gazdasági szaklapnak a megteremtője. Cikkein kívül számos önálló müve is jelent meg, különösen a len műveléséről, a gazdasági múzeumról, a gazdasági szakoktatásról, a szarvasmarhat eny ész tég-í rol, phyllcxeróról, az alkoholizmusról, s az állat- és madárvédelemről. . % G c n f,július 24./Magyar Távirati Iroda./ A szellemi együttműködés bizottsága, amely a Nemzetek Szövetsége kebelén belül működik, holnap, pénteken,^kezdi meg teljes ülését, miután az albizottságok a legutóbbi napokban részletesen kidolgozták a teljes ülés elé kerülő problémákat. Az albizottságokba szakértőket is bevontak, akikhez Henry Bergson beszédet intézett. Megköszönte nekik, hogy válaszoltak a Nemzetek Szövetségének hozzájuk intézett kérdéseire es megemlékezett arról, hogy a szellemi együttműködés bizottságának főcélja megtalálni a nemzetközi érintkezés alkalmas módjait, hogy a különböző országok között a szellemi együttműködést szorosabbra fűzzék. - A tudományt és az ircualmat érdeklő hivatalos közlemények nemzetközi kicserélése - mondotta Bergson - nyilván a legelső azok. között a^rendszabályokközött, amelyek a nemzetet közötti szellemi egyűttmükö-. dést elömozditják. Régóta meg van az a törekvés, hogy ezt a kicserélést nemzetközileg szabályozzák és már 1886-ban Brüsszelben nemzetközi egyezmény is jött létre ebben az ügyben. Az egyezményt azonban az államoknak csak kis töredéke irta alá és maga az egyezmény is a hivatalos közleményeknek csak korlátozott számára vonatkozik. Vájjon nem lehetne-e kiszélesíteni azt az alapot, amelyen ezt az egyezményt megkötötték? A választ erre a kérdésre a szakértők hivatottak megadni. Ha ök érett megfontolás után nemleges eredményre jutnának, ez a kör-.lmériy a szellemi együttműködés bizottsága szárnál a nagy csalódást hozna. - Valamikor az a felfogás uralkodott, hogy a brüsszeli egyezmény alkalmazása igen körülményes és nehézségekbe ütközik. Azóta nagy események történtek. A szellemi élet bizonyos országokban szinte lehetetlenné vált és veszedelem fenyeget, hogy telje, en kialszik, ha ezeket az országokat magukra hagyják és"nem sietnek segítségükre. Ezzel a kör. lménnyel egyidöben uj szellem hatotta át és uj meggondolás termé/kenyitotté meg a nemzetközi yistzonyt. Az eszme, amelynek uralkodnia keilfaz igazság es a nagylelkűség eszméje. A Nemzetek Szövets gének ez a jelszava. A Nemzetek Szövetsége reméli, hogy a szakértjöi bizottság a maga rendeltetését ebben a szellemben fogja fel. - Ami a tudományos ir.Oialom termékeinek kicserélését illeti, vájjon szükséges-e a nagylelkűség szellemére hivatkozni? A nagylelkűség az, ha valaki ellenszolgáltatás nélkül ad. A csere - ezzel ellentétben - kölcsönös előnyöket rejt magában. Ha a közlemények kicserélése folytan egy szerencsésebb helyzetben lévő nemzet sokkal többet ad,mint amenynyit kap, vájjon lehet-e azt monuani, hogy veszteséget szenvedett? Nem lehet. Mert a szerencsésebb helyzetben levő nemzet a maga gondolatát, a maga érzését t-ijeszti el mások körében', kiterjeszti xx egyéniségét; propagandát űz befolyásának érdekében. A tudományos iroaalmi termékek kicserelese a legjobb propaganda és a legkevésbbé költséges, Bergson beszéde nagy tetszést aratott. ORSZÁGOSíETFITÍ /Folytatása Égj6j*™ t f /
