Napi Hírek, 1924. június/2
1924-06-20 [0086]
A büntetőnovella sa jtórenöalkezései ellen felhozott kifogásokat két részre osztja; politikai éa jogi kifogásokra* A politikai jellegű kifogásokkal azért foglalkozik, hogy jogi érvekkel mutassa ki azt , hogy azok a politikai kifogások* amelyek a javaslat terrorisztikua és antidemokratikus voltára vonat koznak 9 nem helytállók s A normális idők sajtótörvényeinek a sajtó azabadaágára vonatkozó rendelkezéseit vizsgálva megállapít ja, hogy a szabadságbiztositékok abban kulminálnak, hogy a lap meg-, indítása nem engedélyhez kötött éa hogy a lapbetiltás intézményét nem ismerik. Ezzel szemben a kivételes hatalom alapján ma még engedélyhez kötött a lapinditás, a lapbetiltáa pedig kormányjog, A jelen fejezet rendelkezései következtében a lap inditáaához engedély nem kelJL ? a lap^betiltáa kérdésében pedig kétségtelenül haladáa a demokrácia felé az a rendelkezés, amely non egyszerűen a kormány tetazéaétől vagy nemt et az éa ét Öl teazi függővé, hogy a lap életbenmaradjon-e vagy sem. Ki akarja tehát vonni a kormány kezéből a lapbetiltáa jogát a azt a mai helyzetnek megfelelően a biróaág kezébe akarja letenni. Vázsonyl Vilmosnak az a kijelentése, mely szerint a lapb et ilt ásnak birói kézbe való letételét nem lát ja megnyugtat ónak, s jobb azeretné* ha ez a jog a kormány kezében maradna s szerinte elfogultság és nem ifi helytállód A bírói fórum nen a pillanat hatása alatt és nem polJU' tikai azempontokból cselekszik,, B testületnek oly magaa a függetlensége, képzettsége ós higgadtsága, hogy minden eaetre biztosíték arra nózve^hogy indokolatlan '' • mm j^en&elk^saok nem fognak bekövetkezni. Távolról aem látja még elérkezettnek az id$t az esküdtessék visszaállitáaára. Minden bántó szándék, osztálygyülölet nélkül monája, hogy ma - ée hiszi, hogy ebben neki igazat fognak adni- A kedélyek máj: nem nyugodtak meg anynyira e hogy az igazaág pártatlanságába vetett hittel hizh&tnók ezt a kér* déat az esküdt bíráskodásra., Ilyen és egyéb okok vezették az igazságügyi kormányzatot abban az elhatározásában a hogy a sajtószabadság nagyobb biztositáaa érdekében az intézkedés jogát magasabb birói fórum kezébe tegye le. A 45. §-al kapcsolatban kifogáB tárgya volt a kollektív felelősség* B kifogás alapos voltát nem tartja helyt ál lónakj mert ha olymódon állítjuk be a felelősséget, mint ahogy azt beállították> tudniillik, hogy a lapbetiltás a kiadón felül a munkatársak 3 sőt a nyomdászok érdekeit is érinti, akkorr a büntetőjog terén ezer és ezer kollektív felelőssége^ állapithatunk meg.. E tekintetben példákra ia hivatkozik. Ha a kollektív felelősséget igy fogjuk fel, akkor tolaj donkép semmiféle bűncselekményt neja üldözhetünk,, Hangoztatja most la : , hogy a végcél előtte ia a sajtó teljes szabadsága* Nem uj sajtójog készítéséről van itt SZEÓ, hanem csak arról* hogy megtörténjék az, amit az élet parancsolóan megkövetel. A kaucióra vonatkozó rendelkezőé nem uj sajtójogi rendelkezés, csupán a régi sajt ót örvényben megállapít ott és most nevetségesen kis összegekre devalválódott összegeknek felemelése, de ez az összeg is teljesen alatta marad a békebeli összeg valorizált értékének^ ezenfelül la csupán az; ezután megindítandó lapokra vonatkozik. Az a kifogás sem állja meg helyét s hogy ez a rendelkezés nagy összegeket von el a közgazdasági forgalomtól. Már a törvény is naódot nyújt arra, hogv, & kauciót ne készpénzben hanem értékpapírokban tegyék le, ez tehát nem §jrxTi£4,j. a közgazdaságot. Nem tartja helytállónak és logikusnak Ettpért HezeŐhefc ast az; érvelését, ".. hogy a nyomda berendezése biztositék mindazon tekintetekben, amelyeket az 1914. évi sajtótörvény megjelölj, Hupert Rezsőnek ama további kifogásával kapcsolatban, hogy a magyar bíróságok a külföldi sajtótermékek tekintetében az általános elévülés büntetőjogi szaoályait veszik irányadóul s nem fogadhatja el a felhozott vádat éa továbbra is az eddigi gyakorlatot tartja e tekintetben helyesnek. Az ügyészség a kőtelet lappéldány alapján a lap megjelenésének első pillanatában konstatálhat ja, hogy va3a.meiy cikk a büntető törvénybe ütközik-e vagy som a a legrövidebb icő alatt módjában áll az eljárást folyamatba tenni. AZ időszaki l.*p tekintetében, amely tartalmánál fogva rövid, hat hónap van ez él év ül ós u illetően megállapitva , naia időszakinál két év, tehát ebből is látszik, hogy"* a törvényhozó különbaé£et tett aasérint, hogy Igatóságnak a aa.jiótermék átvlzagáláa&ra a szükséges idő rendelkezóaére álljon,. A ktt terjedelmű időszaki lapok gyorsan
