Napi Hírek, 1924. június/1

1924-06-02 [0085]

, A Budapesti líapilapok Szindikátusának a büntetőnovella Bajt© szakaszai ügyében kiküldött bizottsága tiBZ* telottel kéri a t. szerkesztőségeket, hogy a fenti közleményt tel­j es egészében éa lehetőleg Tezetőhelyen ; JcÖzölni szíveskedjenek* Az ügyredl kamara a aajtóazabadságért, A budapesti ügyvéfii kamara legutóbbi választmányi ülé« sén foglalkozott a hüntetőVnovellával éa elhatározta, hogy észre­vételeit előterjesztés alakjában közli a kormánnyal* Az előterjasz* tea most készült el és azt a kamara nevében dr* Kövess Béla elnök­helyettes és dr* Popper Tődor főtitkár irták alá., Az előterjesztés­nek a novellára vonatkozó általános és a sajtószakaszokról szőlő része Így szóls |5em látjuk okát, amiért a büntetőtörvényeket éppen most kellene Sürgősen az alapelveket érintő keretekben a kellő s nálunk a háború előtt mindig szokásbais volt előkészítés, tudoméjpyos és irodal­mi megvitatás éa szakkörök meghallgatása nélkül megváltoztatni,, A büntetcWovellával szemben arra az álláspontra kell helyecskednünk, hogy az időszerüHenjszámos rendelkezése elhlmázott és több tekintet­ben a közszabadságokra s az állampolgári jogokra veszedelmes kor­látozásokat tartalmaz* A Különösen hangsúlyoznunk kell ej&<«álláspontunkat a sajtó­jog terén koá^Mélt *-JÍté>akkal szemben* Szek az újítások figyel* men kivtll hagyják a sajtó: .nagy társadalmi, politikai, gazdasági éa kulturális hivatását, nincsenek tekintettel a hirlap^irasnak áladig gyorstainkát igénylő sajátos technikájára' és az ezzel járő nehézségeké­re s^Lrra sem, h©gy a sajtó szabad mozgását biztosító különlegea.sra­bályozáat kíván. A sajtójogi vonatkozású reformokat ennál kevőcoW találjuk időszersoknek, mert az 1914ti s^ajto^tqrvény a háború alatt és az azt követőenfwatollötcenzúra s a torjeaités szabadságának korlátoltsága folytán a gyakori itban alig lett kipróbálva* A-fokozatos sajtójogi foLalőaaégben rej&o nagy jelentő­ségű közazacadsági biztositékhoz ragaszkodunk* ezért ellenezzük a javaslat Vitását, mely a fokozatos felelősséget kollektív fele­lősséggé akarja változtatni. Az előterjesztés azután hosszaaan foglalkozik, a lapba­tiltásra vouatkoző szakasszal* A lapbetiltáa:oly büntetéa, mely hem azt sujcja. aki a buncaeiekményt elkövette hanem más sze­mélyt i a laptnlajdonost. Már ezért ia jagfo^álmi képtelenség. ű» emellett szöges ellentétben van sajtójogunk alapéivá veit a fokozatos felelősséggel. Olyasmiért sújtja végzetesem súlyos bün­tetéssel a lap tulajdonost, amiért sajtójogunknak alapelve szerint /ha van előző felelősségre vonható szsmély/ 6 maga bűntetőfelelee­sésre nem vonható* De a lapbetiltás jogfogalmi ellentétben áll a jelenlegi sajtótörvényberjiefeletetett alapelvekkel is. melyek szerint időszaki lapot mindenki alapíthat és az alapításhoz en­f edély nem szükségesen lapbetiltáa tehát hem egyéb, mint az emli­ett polgári szabadságjognak - leplezett elkobzása*, Ha nem is annak készül, bizonyos, hogy alkalomadtán a politikai bosszúnak, sót a politikai zsarolásnak eszköze lehet egyes eljöhető kormányok kezében* Erre vall az is, hogy a bíróságok csak az ügyészség in­ditványára mondhatják ki a lapbetiltáat. Emberfölötti dolgot a birok­tól som lehet követelni. Emberfölötti ttolog súlyos időkben a bi­rótól megkívánni azt, hogsj akár társadalmi, akár kormánynyoméa­től ment maradjoa,, lejtőre viszi a birőaégot az t ki politikai, esetleg pártpolitikai Ós hatalmi célzatoknak megvalósítását kereai^birói utón. Ennél még a nyilt abszolutizmus is jobb, leg­alább őszintébb- békén hagyja a birósá^ot és nem támadja meg a Éaabad és független bÍrósághoz fűződő reménységet, hitet éa bisttdalmat.. A lapbetiltáa mindig kényuralmi eszköz marad, akárhogy próbálják annak létiyegőt takarni. előtérjesztéa végül az eljáréai résznél tiltakozik az ellen, hogy a gyorsaság követelményét fölébe helyezzék az igazság kiderítése lehetőségőnek is, ami végre ia a jogszolgál­tatás elaő feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom