Napi Hírek, 1924. május/2

1924-05-24 [0084]

héttel utóbb a szovjet osapatoJc az osztraJc es nemes naaero nyomása aiaui? kényt el ettek voltak Odesszát kiürít eni, Oroszország és Románia közé német ősapátok tolódtak, ami egészen aj helyzetet teremtett. Az emiitett egyezményben ugyanis ezó volt arról is» hogy Oroszország és Románia közösen harcol a központi hatalmak ellen,, Románia most; kénytelen volt békét kötni Német országgal és a békében lemondott nemcsak Erdélyre emelt igényésSl, hexim B T??

1

?^* h4Tif>r-n"híi^ másra 55érzett bolgár területrészről is,* Rakó wsz ki szerint, a németektől indult ki, kogy Romániát a keletjén akarták kárpótolni azért, amit a nyugaton vesztett? és Besazarábia megszállását a németek mozdították elő*. Rakowszki ezután behatóan bizonygatta, hogy Besazarábia bekebelezése a lakósok óhaja ellen történt., Besszarábia megszállásának ötffidik évfordulóján Hargiloman maga büszké3.kfidett avval kogy kényszerít ette a tartomány ideiglenes tanácsát2 a Sfatu • Esareit

5

. hogy engedelmeskedjék parancsainak; Az egész annexio a nép jogok sorozatos megsértésének volt az eredménye* A Sfatul Tsarei tervezett alkotmánya azt a rendelkezést tartalmazta, hogy Besszarábiában semmiféle területi változás nem történhetik népszavazás nélkül* Am amikor Besszarábiát egy másik államba kebelezték be, nem csak az ország népét nem kérdezték meg

% de a Sfatul Tsarel tekintélyét is lábbal tapodták,. Azon a napon, amelyen Besszarábia és Románia egyesüléséről kellett d önt e ni % - még pedig olyan egyesüléséről, amelynek keretében Besszarábia számára bizonyos autonómiát biztosítottak volna., - kieenev városát román katonaság szállta meg*' A tanács székházához vezető utakat román csapatok állották el és magában a tanácskozóteremben is - dlszőrség állításának ürügye alatt - román katonákat hely ez tejjel;. A város fölött állandóan román repülőgépek cirfcáltakr. Minden megtört énthogy a képviselőket megfélemlítsék de még ilyen körülmények között is csak elenyésző kis többséggel sikerült az egyesülést kimondatni»: A Sfatul Tsarai 168 képviselője közül csupán 86 szavazott az e gye a ül és mellett, EZ a szavazás 1918 ..márolus 2^-én történt,, ugyanez év novemberének 86*i napján éjjeli ülésen hírt elen napirendre tűzték azt a kérdést hogy fenntartsák-e vagy eltöröljék Besszarábia autonómiáját „•.-• A képviselők erről előze«esem mit sem tudtak , ugy hogy a testület nem is volt határozatképes* mert csupán 46 képviselő volt joIen

:

, összesen 28 képviselő mondta ki az autonómia eltörlését és Besszarábia teljes bekebelezését* vagyis a szavazásban a képviselőknek egy negyede sem vett részt* Amikor tehát Románia azt állítja; hogy Besszarábia bekebelezése a nép kívánságára tőrtént, akkor egészen kiforgatja a valóságot. Mindezek az üzelmek azonban egymagukban keveset nyomtak volna «a latban, ha nem találtak volna támogatásra a szövetségesek részérőlo

! A szövetségesek ugyanis abban a szerződésben > amelyet Romániával 1920,, október 28

;

,-án kötöttek jórészt abból indultak ki,, hogy Besszarábia népe csakugyan kívánta a bekebelezést* A szövetségesek a legkisebb fáradságot sem vették maguknak (> hogy a románok ilyes értelmű állításának igazságáról meggyőződjenek —*r <? AZ orosz kormány azonban nemcsak ebből az okból tagadja meg a párisi szerződés jogérvényének elfogadását , A nemzetközi jognak egyik alapvető elve,, hogy semmiféle te-j rületi elidegenítést nem lehet érvényesnek tekinteni mindaddig;, smig ahhoz nem járul hozzá az az állam, amelyhez az illető terület tartofcott a

> Oroszország sohasem nyugodott bele Besazarábia elidegenítésibe,. Ellen- ' kezőlegja ma 1- s azon az alapon áll, amelyen Romániával 1918*mároius 18,,-án^egyezmónyt kötött* Erről az egyezményről tuőnia kell a szövetséges kormányoknak is, minthogy az a Szövetségesek képviselőinek közvetítésével jött lékre Rakowszfci kijelentette ezután, hogy a besszarábial kérdés aktuális lesz akkor is, ha Oroszország nem vetné fel* Ez ma már nem tartozik tisztán Oroszországra és Romániára, hanem nemzetközi probléma lett, aaelyet a nanzetkőzl jognak megfelelően kell rendezni.., Egyébként Oroszország: nem támaszt semmiféle Imperialista igényt Besszarábiára* Az a tény, hogy Besszarábia egykor a régi oroez birodalomnak alkotta részét, a azovjetk örmény szemében még sím. ok arra, hogy azt megtartani kívánja, ha más a nép óhaja, Besszarábia sorsát azonban egyedül ugy lehet helyesen éa "méltányosan rendezni* ha megengedik a lakossága ok 0 I n ORSZÁGOS LEVÉLTÁR