Napi Hírek, 1924. május/1
1924-05-14 [0083]
LOB do n, május 13. /ifegyar Távirati Iroda,/ k román udvarlással egyidejrüleg fokozott propagandatevékenység észlelhető itt a magyar emig_ráheok részéről. Általános a vélemény, hogy jgát jelenség közt ok és okozozati összefüggés van* UjaágirókörökbeSrbeszélik, hogy Jeszi Oszkár, aki a román királlyal egyidőben hondonba érkezett, Se tort Watson házában propagejidaelőadást tartott, amelyben Maf yarországot, Németországot ás Oroszországot Borápa hárem sötét folténak mondotta. A magyar veszély a régi ••iára* határok helyreállitáV sára vezethet, amitol azonban pixlanatnyilag nem kell tartani* Helytelen megoldás lenne az is„ ha Magyarországot külföldi kölcsönnel pénzügyileg szanálnák* Jászi est szintén elvetette áa legközelebbi feladatul Magyarország u^abb forradalmáéitásat jelölte meg. •.London* májue 13. / folff/ Macdonald az Albert Hall-ban mondót t-beszéd ében, amelyről rövid jelentós már hirt adott^ a munkáskormány külpolitikajárél még a következőket mondotta; Ha ma Európában-— világosodni kezd, ez annak köszönhet ő». hogy a munkás kormány változtatóit a külügyi kérdések kezelési módján és uj szellemű politikát fogadott el* Arra törekedett* hogy bizalmat keltsen a munkaakormány politikája iránt éa lagybxltánnia politikáját barátságos és óazszerü alapra uelyezae* 1 A helyzet most megváltozik $ W%pedig nem meg fél említések és fenyegetések következtében* hanem azért, mert valamennyi európai nemzet gondolkosásában a nyugodt értelem kezd érvénye sülni «jj Burópa újjáépítésének ehhez az alapgondolatához nem elég két nemzet*! Sem elég; Franciaország* Belgium^. $ Olaszország és lagybritánnia sem* Még az sem elég*, ha hozzátársulna íremetország éa Oroszország ia* k% ő szive lurópa kis nemzeteivel érez egy üt t*? A munkáskormány külpolitikája nemcsak a nagy hat almákhoz fordul,' hanem a .kishstalmákhoz is* Svédországhoz, Norvégiához, Dániához,, Hollandiához^ Lengyelországhoz, Csehországhoz és mind a többihez* A kis nemzetek nélkül Európa nagy bókeegyesülése tökéletlen maradna • márpedig a munkáskormány addig sohasem lehet meggyőződve külpolitikájának sikeréről^ amig ez nem lesz tökéletes és teljese Senki sam tudja jobban a kis nemzeteknél, hogy a militéria politika nem fizetődik ki^ A nagy államok seregeikkel óriáai gőzhengerek módjára végigsöpör ha tik a kis nemzeteket éa a gyönge múlhatatlanul az erőaebb zyákraánya lesz^ ha a világot egyedül erőszakkal fogják kormányozni* Ezért evvel a felhivassál fordul a kis nemzetekhez i Fe engedjétek át magatokat ilyen természetű reményeknek! Az ilyen reménykedések pusztulásba vinniek Európát! igazságosság csak akkor lesz., ha a nemzetek leteszik fegyvereiket! . Egyik-másik kritik&a - folytatta tovább Maodonald - azt kérdette^ miért nem hiv egybe a kormány nemzetközi értekezletet* Értekezletet nem lehet egybehívni olyan időben* amikor annak nincs kilátása a sikerre és a sikertelenség igen végzetes lennem A kormány azonban azon van, hogy ezt sz utat előkészítse*; /mi/ Peri a,május 14",A Matin jelenti. Politikai korokban, azt várják hogy jtillerand elnök közvetlenül, az sthyopiai régénaharee^ látogatása után Herriot radikális vezérrel érintkezésbe lép^ hogy av* jjolitikai helyzetről tájékozódást nyerjen. Ily mádon június elseje»£ ~- — .—— amikor az uj kamara Összeül,, a miniazt orv álság megoldást nyer és az uj kabinet is megalakul* /MTI./ P á r i s,május 14* A lapok a kamara folyosójáról különböző inforraációkat közölnek. így a Matin megemliti azt a tegnap este elterjedt híresztelést, amely szerint Herriot a kamarai elnöki állást fogja elvállalni, do ez a találgatás^ nem igen talál hiedelemre. Poin* oaré miniszterelnöknjk az a szándéka, hogy a politikai élettől egy idő* re visszavonul ás valószinüleg hosszabb szabadságra megy, hogy a legközelebbi jővíT politikai vitáiooo KIS teáit-***? r6«**v-*r l r>la
