Napi Hírek, 1924. március/2

1924-03-28 [0080]

gyógyul, mint azt általában hinni lehet, éppen ugy, mint ahogy a leg' csúnyább seb is, ha egyszer antiszeptikusán kezelik, meglepően gyorsan gyógyul. Roppant; sok erő van Magyarországon, amely nem tud felbuzogni a mai viszonyok között. Hiszen mikor ma nem lehetett a mai viszonyok között jóravaló* kereskedelem, mikor a magángazdálkodásban minden egyes ember bafgetje . bohétngaz d alkod ás , akkor lehetetlenség, hogy ezek a normális egészséges gazdasági erőforrások előbuzogjanak és kellő produktivitással működjenek. Ennek az alapjait kell megteremteni^, ez pedig mábképen nem lehetséges, mint külföld i pénzzel. Meri; ha belföldi pénzt kapok papirkoronában vagy ha valutát is kapok, a fizetési mérleg deficitje még sincs fedezve, még sem gyó-^ gyitottam meg a sebet. Másrészt ha. az államháztartás rendbehozat alá; ra kát esztendő alatt ilyen összegeket akarnánk kivonni, honnét vénjuk ki? Sokan emlegetik a siberzsebeket. tudjuk, hogy ezek vannak. De nem tudjuk, hol vannak, s azok a zsebek nem is annyira mélyek, amint ast a nagykőzönsíg fantáziája festi. Erre nem lehet alapi tani az államháztartás ssanálását. Honnét vonjuk ki tehát a szükséges öszszegeket? Talán a gazdasági életből? Hiszen az a baj, hogy nem tu'- . dónk eleget termelni, mert nincse' elég tőkénk. Azt mondják, hogy áz a 250 millió aranykorona aránylag csekély összeg. A mai viszonyok között, amikor egész jegy forgalmunk - ha jói taaom - csak ötvenmillió aranykorona értékű, ez ner.i olyan csekély összeg. De nem es a lényeges. Ennek számtalan más kihatása is van. Ha most .nem a népszövetség jóindulatú szárnyai alá korülünk, akkor soha az eddigi helyzet béklyóitól nem tudnunk volna talán szabadulni. Ha egyszer utat nyit a kölcsön, ükkor utána jön más külföldi tőke is. Erre nagy szükségünk van, s ez az, amit garantálva látok, itt van nagy érdeke egész népünknek) nemcsak a kereskedő vagy a gazdaosztály érdeke ez, hanem érdeke a munkásosztálynak is, mindenkinek, anélkül iparunk elsorvad, drágább lesz a termelés, ami mind arra vezetne, hogy az élet nagyobb terhe nehezednék a népre. Ezeket a szempontokat szem előtt keli tartani és a felelősség tekintetében a konzekvenciákat le kell vonni. Csak.átmeneti bajok lesznek azok, amelyek most jönnek. Két esztendő egy nemzet éle*, tében semmi. Két esztendeig megkötjük magunkat, Hem tudok elképzelni olyan kormányt, amely visszaél ezzel a hatalommal, de nem is fog visszaélhetni, mert a parlament szigorú ellenőrzése alatt fog állani. Minden háborús állapotban félre kell tenni olyan szokásokat éa elveket, amelyeket mindnyájan vallunk, azért, mert a cél as első. Ilyen viszonyok közt, mint a maiak, harcot kell megvívnunk. S ha ezt a helyzetet a sztratágiával haaonlitom össze, akkor azt mondom, hogy az egy diplomáciai áttörés volt, amikor sikerült a miniszterelnök umak kimennie a nagy államok elé, most pedig gazdasági frontáttörést kell véghez vinnünk. Nem érünk most reá, hogy minden egyes intézkedóa/nél sokat törjük a fejünket és vitatkozzunk, mert az első a szanálás elérése.- Lehet, hogy hibákat követünk el, mint ahogy eddig is követtünk el hibákat, s mint ahogy mindenki követ el hibákat ilyen helyzetben. Ilyen helyzetben minden pénzügyudniszter mindenütt követ el kilépést. De nem az a fődolog, hogy ne kövessünk el ballépést, hanem az, hogy .a végcélt elérjük. Erre kell fordítanunk minden energiánkat. Ez ma nem pártkér.dés, nem komiánykérdés , ez a nemzet létének kérdése, az élet és halál kérdése. Itt nincs máa választás: Vagy élni,