Napi Hírek, 1924. március/2

1924-03-28 [0080]

§ A MagyarT&virati iroda jelenti: A neüzetgyüiés pénzÜgyi t közgazdasági és közjogi bizottsága ma délután fél © őrskor as !• ' saámu bizottsági teremoen Ráday Gedeon gróf elnöklésável együttes ülést tartott, amelyen a szanálási törvényjavaslatokat tárgyalták* A bizottság ülésén a kormány részéről jelen volt Bethlen István gróf éa Korányi Frigyes pénzügjminisater*; A bizottság tagjai feltűnő nagy számban jelentek meg, közöttük Kállay Tibor volt pénzügyminiszter- is, Llindenek előtt a törvényjavaslatok előadóit választották meg Kállay Tibor, TeaeSVáry Imre ós $rf& Imre személyébe&jPFapirend előtt Farkas István szólalt fel, Arra kérte a bizottságot, bogy az ülést balasszák el holnapra, miután a bizottság tagujainak nem volt alkalmuk a törvényjavaslatokat kellőleg át tanxilmányosfii»T*Bethlen István gróf válaszában kijelentette, hogy Farkas István megelőzte őt ezzel a javaslatával* 0 is belátja, hogy a javaslatokat ^ ±<\Q rövidsége miatt a bizottság tagjai nsm tanulmányozhatták át teljesen, Ennélfogva arra kéri a bizottságot, hogy az ülést ne halasszák el, hanem korlátozzák a mai ülést arra, hogy az előadók ismertessék a javaslatokat, s az ismertetéseknél "minden esetre közelebb jutnak a bizottság tagjai a törvényjavaslatok lényegének megiamerőaéhesjügy Farkas István, mint a bizottság tagjai hozzájárultak a miniszterelnöke javaslatához, igy tehát a törvényjavaslatokat ma kizárólag az előadók ismertetik s azokAérdemleges vita tárgyávanem. "be^t£^, , ^ azoknak, ^* Kállay Tibor volt pénzügyminiszter szólalt fel elsőnek, A felhatalmazási és a nemzeti bankról szóló javaslatok Ismertetése során először is utalt arra, hogy^akik eddig a pénzügyminiszternek a kötött gazdálkodás miatt voltak ellenségei, el kell fogadni ok a javaslatokat, amelyeknek céljuk épen az, hogy a gazdasági megkötöttségnek vessenek véget olyan politikai légkör megteremtésével, amely a nyugodt gazdasági életre való áttérést, a bizottság Dctmokies-kardjának fejünkről való elhárítását és a korona értékének stabilizálását lehetővé teBzl :* Kőt szempontból kivan ja a törvényjavaslatokat általánosságban jellemeh.1, még pedig külpolitikai és belpolitikai szempontból. Akik az előbbi szempontból uj Trianont látnak a javaslatokban, azoknak csak azt H&oná hat ja, hogy a trianoni- szerződés a világ nemzeteinek aláírásával ellátott dokumentum abból a célból, hogy Magyarország megbűnhődjék olyan bűnökért, amelyeket nem követett el* A tárgyalás alatt levft törvényjavaslatokban foglalt egyezmények ezxel szemben szintén a világ nemzeteinek aláírásával ellátott okmányai annak, hogy a jóvátétel kérdésének elébe helyezik Magyarország' talpraállitását. Belpolitikai szempontból szó sem lehet arról, hogy a t örvény javaslat #k a törvényhozás szuverénitásáiiamaellősését célozzák, #e tartalmazzák, mezt hiszen csafe a törvényhozás 'akaratából való intéz ke* ke^éa^ről van sző, aaely ugy terjedelemre, mint tartalomra nézve korlátozva ruháztatik át a kormányra a törvényhozás ellenőrző' és felelősségre vonó hatáskörének teljes . :

.J:^ fent art ásával. Az ilyen. ;fel hatalmazás megadása pedig ilyen nagyfontosságú kérdésben mellőzhetetlen|< fí r. /Folytatása következik,/ \