Napi Hírek, 1924. március/2

1924-03-26 [0080]

Az előlegek törlesztésére az Illető község, végy váras Javára «aő és az állampénz táraknál fizetett illetények után levont általános kereseti adó szolgál. Az a,/ mellékest B./ része az állami bevitelek fokozására szükséges Int ézked eteket sorolja fel öt főpontban, Aa I, főpont felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy az 1924. évtől kezdve kivetendő közszolgáltatásokat az aranykorona értékének alapulvétele mellett állapíthassa meg. iázt a rendelkezést a nmltsól származó hátralékokra is alkalmazni lehet olymódon, hogy akik az 1925. évre Űzetett közszolgáltatásokba az 1923. év végén mutatkozó hátralékét 1924. évi május végéig be nem fLzeti|£ ezután a hátralékot az aranykorona értékének alapul vét elével ugy kell megállapitani, hogy a hátrálok 1924. évi június l-étől kezdve ugyanabcan az értékben legyen befizetendő, mint amilyen értéket aranykorona érték alapulvétele mellett a kivetés, illetve ez esedékesség Idején képvisel. Az aranykoronára való átszámitás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel fogja megállapitani. Az aranykoronában kivetődő közszolgáltatások után nem kell havonként tiz százalók pótlékot fizetni, hanem évi tizenkét százalék ké&edelmi kamatot, A 11• Y&fHftífc az egyenes adókra vonatkozó intézkedéseket részletezi. Ezek az intézkedések a következők: a. / A földadókulcsot faL kell emelni 25 százalékra. A kataszteri tiszta jövedelem 25 százalékára felemelt földadót aranykorona értékben megállapítottnak kell tekinteni ós az aranykorona mindenkori értékének megfelelően kell befizetni. Az 1924. évi június hó végén mutatkozó hátralékot ugy kell átvezetni, hogy minden kilogramm buza hátraléknak husz aranyfillér földeié felel meg. Felhatalmazza végül ez a pont a pénzügyminisztert arra, hogy a vizit ár aulátoknak adandó földadó megtérítését rendelettel újraszabályozza. b. / A jövedelem és vagyonadót illetőleg felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztert arra, hogy a jövedelem és vagyonadó tóteleit, az aőóskálát rend elet ettél állapítsa meg. Az adóekálánas aranykoronára kell szólnia, az 500 aranykoronánál kisebb jövedelem, valamint a 4000 aranykoronánál kisebb értékű vagyon adómentes, a jövedelemadó kulcsa 500 aranykoronánál d százalék, ós fokozatosan emnkedik oly módon, hogy a 200»000 aranykoronát meghaladó jövedelem után 40 százalék jövedelemadót kelljen fizetni. Ha aa adózó egyedül áll, vagy qsak egy esaládtag ellátáséról kell gondoskodnia, pótlékkal rovandó meg olymódon, hogy ez a pótlék is a jövedelem nagyságihoz képest fokozatesan emelkedik ós a legnagyobb mérték a normális adótétel 10 assázaléka lehet. Viszont a nagyobb osaládu adózó részé re adókönnyítés engedélyezendő olymódon, hogy aki önmagán kivül még legalább 3-5 családtagot tart el, egy fokozattal, az pedig, aki hat vagy annál is több családtagot tart el, a normális adótételnél két fokozattal kisebb adótétellel rovandó meg, A vagyonadó legkisebb tétele 4000 aranykorona értékű vagyonnál 0.1 százalék, a legnagyobb tétel pedig 16 millié" aranykorona értékű vagyonnál 1 százalók. Felhatalmazza ez a pont a p ó nz ügy mi ni szt ert arra, hogy a háború alatt és a háború után keletkezett nagyobb vagyonokat átmenetileg külön vagyonadó pótlékkal róhassa meg. Az adópót lók; alapja az a vagyonSzaporulat, amellyel az 1923, év végén mutatkozó vagyon az 1916. év végén mutatkozott vagyon állagát meghaladta, Nincs azonban pótlék kivetésének helye, ha a vagyona zápor ulat nem haladja meg az 1916. év végén megvolt vagyonállag 30 százalékát, továbbá ha a 30 százalékot meghaladó vagyonszaporulat nem több. mint 20,000 aranykorona, továbbá ha a vagyonszaporulat örö ka ég bűi keletkezett és az örökhagyót, vagy annak jogelődjót nem lehetett volna adópótlékkal megróni, végül, ha a vagyonszaporulat a földreform-törvény végrehajtása során szerzett földbirtokból keletkezett.