Napi Hírek, 1924. március/1

1924-03-14 [0079]

§ A Magyar Távirati iroda jelenti: A magyar királyi állam. vnsutak a folyó évi február 25-én élet belépt etett tarifaemeléssel azokat az eltolódásokat iparkodtak kiegyenlíteni, amelyeket a korona romlása üzleti mérlegü&^'en okozott. Azóta az általános dráguláai fclyaüiíjt olyan mérveket clubit, hugy ennek najiása tu> áüt^vaövci mér­leget újból érezhetően felbillentette, A mutatkozó - üzleti hiány fe­dezésére ennélfogva elkenllheteú lenné vált az áru- és az amelydi jszab hasnak ujabb . ötven százalékos felemelése*, * , , *(! Az államvasutak pénzügyi helyzetének megvilágítására uta&t£ -MM*, a következőkre:' Az üzemi anygok átlagos diágulása a folyó évi mároius eleji állapot szerint a bókebeit árakhoz viszonyítva 21,800­azoros, és a hazai szén drágulása ebből átlag 30-40*000-szeres. Ez a szóndrágulás egymagában a folyó évi február hónap 2ö-óvel végrehajtott tarifaemelés óta 4lo milliárd többkiadáat okozott az Államvasutaknak ós az egyéb üzemi anyagok drágulása a februári tarifaemelés alapjául szolgált árakkal szamben további 172 milliárd többkiadásaal terheli az üzleti számlát. Élihez járult még az a kényszerítő szükség is, hogy a személyzeti illetményeket az általános dráguláshoz mérten a folyó évi mároius hónapban 50 százalékkal kellett emelni, ami kerek 144 milliárd többkiadással jár. A tarifaemelés már TTMÍ- la osak a legszűkebb határok között biztosítja egyelőre a vasutl'üzem fent artá­sának lehetőségét. As Államvasutak díjszabásaikkal a moet érvényes!tendö díj­emelések után is messze alatta maradnak az általános draguláanak, amennyiben a személyvonati menetjegyek ára a békebelieknek csupán 4748-azorosát ,ka a gyors vonat iáké pedig 6000-eze rését, tehát az átla­gba drágulásnak egyharmadát alig teszi ki, az áruforgalomban pedig az egyes áruosztályok átlagos drágulási indexszáma kereken 11.800­szoros. Ha a vasúti fuvardíjak eme drágulási indexszámát öaszehaaon­litciük az egyes cikkek áremelkedés ének indexszámaival, ugy megállapít ­hato^Jüpgy a fuvardijak emelkedőaének mértéke mélyen alatta marad az árdrágulás szintjének. Mindezt összevéve a trianoni határok közé vont Magyarország államvasút jának szamólyzati és anyagbeszerzési költségei az 1913-ban fennállott anyagárait, illetmények ós munkabérek mellett ugyanolyan számú és összetételű személyzetre ós ugyanolyan minőeógíí anyagra £08 millió aranykoronát tettek ki* a folyó évi március hó eleji szükséglet pedig Xk* 1809 milliárd, vagyis a békebeli állapothoz viszonyítva az" Államvasutak összes üzemi költsége kereken 8700-szor akkora, mint amilyen békében volt. Amikor tehát az Államvasútak az általános drágulásnak 8700-szorosáig jutottak, ugyanakkor, amikor a pénzérték csökkenése legalább i± lö.OOO-sseres, az anyagdrágulás pedig átlag 22.000-Szeres, vagyis midőn az általános drágulás átlaga legalább 17-18,ÖOO-szeresre tehető, az Államvasutak az álsalános drágulásnak kereken a fele körül mozognak csupán, ami nem rossz gazdálkodásra vall, hanem csak a leg­messzebb remenő t akaró kos Ságnak, gazdaságos üzemi kezelésnek éa a sze­mélyzetapö: és a munkásságnak jóval a békestádiumon alul maradó java­dalmazása mellett is becsületesen teljesített apukájának az eredménye. AB ujabb tarifaemelés folyó évi március 20-án lép életbe és a vasúti és közlekedési közlöny mároius 16-éa megjelenő esámáDam foÉr kihirdettetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom