Napi Hírek, 1924. február/2
1924-02-18 [0078]
§Ralalozás. Dr. Gsányi László, Váoz város polgáimeetere.iebruár 17-án harmincöt éves korában meghalt, JSgőszen fiatalon, harmincegy éves korában választották a város polgáxme&terévé ós nógju-évi működése alatt önfeláldozó, áldásos munkát fejtett ki. Ravatalát a városháza közgyűlési termében állitották fel, onnan temecik 19-ón,kedden, a középvárosi temetőben családi sírboltjukba. § Az Angol-Magyar Bank Sakkegyesülete ne k versenye. Hétfőn este kezdődött meg tizenkét résztvevővel az Angol-Magyar Bank Sakkegyesületének meghívásos mesterversenye. Pleissig ülnáor vezérigazgató, védnök távollétében azegő Imre igazgató, elnök, üdvözölte a kormány és a magyar Sakkszövetség képviseletében megjelent Exner Kornél ár, nyugalmazott államtitkárt és a meg jelent eke t*. Saer dr, megnyitó beszédében hangoztatta, hogy kettős minőségben jelent itt meg, mint gróf Klebelsberg ioinó vallás- és közoktatásügyi minis ste r kiküldött je, azután mini a i^agyar sakkszövetség elnöke, tolmácsolta gróf Jüjlebelsberg rokonszenvét ós elhatározását , hogy a magyar sakkóletet fellendítse, tekintettel azokra a nemzeti, pedagógiai és kulturális az anponBokra, melyek a sakkjátékkal kaposolatosák. A miniszter egyik célja, hogy a pusztitó üazárdjáték iielyébe ezt a legnemesebb játékot tegye és t művelőit anyagi eszközökkel külföldi szereplésre is képessé tegye. Rámutatott arra, hogy a világhírű magyar feladványszerzők mennyi dicsőséget szereztek már a magyar névnek. Méltatta ileisaig Sándor vezérigazgatónak, a kagyar sakkszövetség társéin ökónet, érd eme it és köszönetet mondott Bartos Árpád igazgatónak, aki ezt a versenyt nagy agilitással megrendezte. Méltatta az AAgol-Kagyar Bank Sakkegyesületét, rámutatva arra, hogy nincs a világon még egy olyan vállalat, amelynek kebelében ilyen sakkegyesület alakulhatott volna, amely háromszáz tagot számlál, közöttük mintegy ötven kiváló játékost, A mesterverseny résztvevői olyan elaő klasszist képviselnem, nogy a Magyar Sakkázövetség elhatározta, hogy az első három díjasnak, ha még nem volna elismert sokkmester, megadja a mesteri oklevélet»